Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

A hn. a magyar régi nyelvi Csegő szn.-ből keletkezett -d helynévképzővel. Bizonyára a szomszédos becsi királyi vár tartozéka volt, s Beccsel egy időben kerülhetett Balk és Drág kezére [Maksayval (123) ellentétben a Csegöldiekre vonatkozó XV. sz. eleji adatok (vö. 1421: Math, j. Petri de Cheged vicec. ... C-us Zathmariensis DL 96989; 1422: ~ DL 98852; Károlyi II, 69) a Bihar m.-i Cscgöld/Cseked-re vonatkoznak!]. 1332-ben az erdélyi püspökségugocsai főesperessége alá tartozó egyházának Ábrahám papja 7 g., Tamás papja az 1334-ben ismeretlen összegű pápai tizedet fizetett. 1341-ben ajánki uradalom határjárásakor Jánk, Császlómonostora és Csegöld határa egy ponton érintkezik. 1406-ban itteni birtokrészükön idézik meg Drág és Balk fiait. 1409-ben Csáki István fia Györgyöt [volt szatmári, ugocsai és székely ispánt] zálog címén e birtok felébe iktatják. 1417-ben Bélteki Balk fia: Sandrin és Drág fiai: György és Sandrin a birtokosa, ugyanis jobbágyaik több itteni szántóföldjét Csernavodai (Beregm.) István elfoglalta és bevettette, az Odvas [Wduwes) eresztvény erdőre pedig rátette a kezét (vö. Kálnási-Sebestyén, 50). 1422-ben [Bélteki János fia:] „Oláh" Lászlót e birtokon idézik meg. 1424-ben Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin itteni birtokrészüket is megfelezik egymás között. Az egyutcás falu D-i része Fekete Balázs házától az előbbieké, míg az É-i része az utóbbiaké lesz. Drág kúriájának a helye közös marad. XV. sz.-i templomának a hajónál keskenyebb, boltozott szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, a hajó D-i oldalán bejárat és 2 csúcsíves ablak. A Ny-i oldalán négyzet alaprajzú torony (Henszlmann 1864, 143). Gótikus szentélyének alaprajza: SzSz I, 452, másik alaprajza Henszlmann Imre hagyatékában Kassán volt (Gerecze 1906, 765), ill. alaprajza és Ny-i homlokzata Schulcz Ferenctől (1868) a KÖH Tervtárában (Gerecze 1905, 367). Ez utóbbi másik példánya 1864-ből: MTAKK, RAL, K 1219/31. — Csegöld, SzSzBm. (Hnt. 1892, 1141: 3305 kh.). CSEGZEfTELEK) 84. 1321: i. Chekzeteluk (A. I, 616; AOkl. VI. 144); p. Chekze (AOkl. VI. 299); 1347: p. Chegze (DL 3884=A. V, 18; 51404 = Kállay I, 866); 1347>352: ~ (DL 51608; Kállay I, 1085); 1373: p. Chekre [o: Chekze] (DL 6127, 3 1106; F. IX/4, 680; a XVIII. sz.-i másolatokat ld. Bátor 1. alatt!). A hn. puszta szn.-ből képzett (vö. A. III, 101 ). 1321-ben [a Gutkeled nb-i] Bátori Bereck és fiai Bolt (Szabolcs m.) birtokukat elcserélik az azonos nb-i Pál bán fiai: Miklós [a Butkai], István [a Málcai] és Vid [a Ráskai cs. őse (mindhárom Zemplén m.)] Encsencs birtokáért, amelynek része ez a földdarab is. Még ugyanezen évben András fia: Bátori Bereck és fiai: András váradi éneklőkanonok, János és Lőkös mesterek és Mothuz (Miklós), valamint Bereck testvérének, [Rakamazi (Szabolcs m.)] Györgynek a fiai: János és Mihály birtokaikon, így Csegzén is megosztoznak. 1347-ben az 1334 óta folyó örökösödési per lezárásaképp a Szatmár m.-i Cscgze felét György fiai, a másik felét pedig Bereck fia: Lőkös fiai: Benedek és Péter kapják. 1373-ben Bátori Bereck fia: János fiai: György és László mesterek osztozkodásakor e birtok a földesurak és a jobbágyok közös használatában marad. — Encsencs határába olvadt, a községtől Ny-ra ( Jakab-Kálnási, 36: Csegze). CSEKE 85. 1181/288/366/XV: pr. Seta [o: Ceea], ... in pr-o Cheke (DL 64073; RA 1/1. 133); 1344: p. Cheke (DL 70550 = LK 24/1946/56, 3. reg.; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1345: p. Cseke [D: Cheke] (DL 69672; F. VIII/1, 576-9; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1434: p.Czeke (DL 54856). Ahn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A [Tiszabal parti] falu 1181-ben a cégényi monostor tartozéka, amelynek a [Jeszenő] erdőben 4 prédiuma volt: Cseke, Gebusa,