Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
A mindössze egyszer, 1181-ben említett település, ahol besenyők {Bezeny) laknak, a cégényi monostor Szekeres birtokának határjárásában tűnik fel; itt kezdődik és zárul Szekeres határa, máshelyen pedig érintkezik Cseke, Gebusa, Milota és Túr határvonalával. Györffy Gy. Bozan-i besenyőket említ, s úgy véli, hogy a Szekerestől K-re a ricsei és a gacsályi határ Besenyő hn.-i őrizték meg a település helyét (Györffy, 1990: 161; ld. Kálnási 1984, 452; Kálnási-Sebestyén, 165). Maksay szerint ( 118) elképzelhető, hogy Borzova nevének romlott alakja szerepel az oklevélben. Egyik sem fogadható el. — Részben Fülesd (Pesty, 1864: Borsó-mező), részben Kömörő (Kálnási 1984, 212: ~) és Túristvándi (Pesty, 1864: ~) határába olvadt. Eredetileg Borson lehetett a teljes fn., mint a nábrádi Borson-nyüas esetében [ 1430-50 k.: pratum Borsén stag num ~ DL 56707], amely mára Borsó-nyilas-ra kopott (vö. Kálnási 1984, 262). Mándy szerint a Tapolnak D-i partján „volt a borsó mezőn Szent Egidnek szentelt kápolna 1-őKároly idejében, hol akkor a mándi határ jelentetik ki az osztálylevélben (Mándy, 1864). BORZOVA 64. 1383 [1371 e.]: Mich, de Borzova (DF 219990 = LO AA. nro. 17); 1436: p. Borzova (DF 222052 = LO AA. nro. 6); p. Borzwa (DF 222075 = LO AA. nro. 29); 1449: ...J-i Jo-is de Borzaway (DL 69821); 1476: p. Borzova (LO Proth. parvum fol. 84). A hn. a szláv Br 'zova (jelentése 'nyírjes') származéka. A falu Szekeres területéből vált ki. 1371 előtt tűnik fel az idevaló [Szentemágócs nb-i Majtisi] Mihály nevében, aki és társai: [az ugyanazon nb-i] Kölesei Dénes fia: Miklós (1328-74), [a Becsegergely nb-i] Szekeresi István és [a Káta nb-i] Csaholyi Sebestyén (1357-71) ellen Kölesei Dénes fiai: András (1328-75), Jakab és János ( 1328-74) kérnek vizsgálatot. 1436-ban az idevaló Dénes fia: László törvénybe hívja Dámján feleségét, Veronikát, aki Kölesei [István fia:] „Farkas" Jakab megbízásából jogtalanul elfoglalta Borzova birtok fele részét. Ugyanakkor Borzovai Dámján fia: János, Piricsei Pál fiai: Jakab és Balázs, Jakab felesége: Katalin, továbbá Ilona és Anna leányok tiltják Dabolci (Ugocsa m.) Lászlót, fiait, Eleket, Domonkost és Antalt, valamint lányait a Szatmár m.-i Borzova felének elfoglalásától. 1449-ben Borzovai János fiait, Pétert, Mátyást és Balázst tiltják Mándtól. Pusztamánd prédium határos volt Borzovával is ( 1476). A XIX. sz.-ban É-ról Mánd, K-ről Vámosoroszi, D-ről Kis- és Nagyszekeres és Zsarolyán, Ny-ról Penyige határolta (Borzovai Nagy Ottó: A borzovai Nagy család. T. 27./1909/56-77). — Nemesborzova ( 1907), SzSzBm. (Hnt. 1892, 1018: 377 kh.). BOZINTA 65. 1410: p. Bozyntha—Bozintha Olahalem voc. in C-u Zathmariensi habita (HOkl. 348-9); 1424: p. walahalts: Bozontha (LO Stat. D-l97; Wenzel 1857: 64); 1436: ~ (DF 222070; LO AA. nro. 24); 1438: p. Bozintha (DF 254395; Száz. 21 /1889/VIII. 122); 1469: p. Bozyntha (DF 223296 =LO AA. nro. 34); é.n. [ 1480-83]: Bozontha, Bozytha (DL 35800; Petri I, 178); 1520/782: p. Bazantha (DL 72192; Herpay 106-7, 313, 315. reg. /másolat/); 1520/591: ~ (DF 254532). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A Szatmár m.-i román lakosságú falut 1410-ben Zsigmond király Albisi (Bihar m.) Márton fia: Dávid volt zólyomi ispánnak adományozza minden haszonvétellel együtt. 1438-ban Zólyomi Dávid fia: Tamás [felesége Várdai (Szabolcs m.) Katalin Szirmay II, 148] és fia a kővári (Közép-Szolnok m.) uradalomhoz tartozó erdő ügyében Bélteki Sandrin fia Jánossal kiegyezett: az utóbbi a Zólyomiaknak átengedi Bozintát is. 1469-ben feljegyzik, hogy a Zólyomiak idevaló jobbágyai a kővári vár erdejét szabadon használhatják. 1520-ban Zólyomi Dávid fiát, Jánost és Zólyomi Miklós fiait, Lászlót, Györgyöt és Ferencet iktatják II. Lajos király parancsára új adomány címén a Szatmár m.i Bozinta birtokába is, mert okleveleik a parasztfelkelés idején elvesztek. A másik Bozinta (1405:
