Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

custodes montanarum regalium AsszonyPatak/]/ et FelsőBánya (Wenzel: Bányászat 402); 1397: dominus Pet.J-i Geo. de Tyba, plebanus de Azonpathaka (DL 85535; Sztáray II, 3); 1409: dominus Pet. pleb. de Assconpathaka (DL 85575; Uo. II, 57); 1415: cives de Azonpathaka (Zs. V, 1286). Nagybánya város középkori magyar nevének előtagja a magyar királynékra ('asszony') utal, azoknak volt a birtoka. Nevét (Bél M. 51 ) a mellette folyó Asszonypatakáról kapta, ez azonban tévedés, mert a város a Zazár patak mellett fekszik. 1379-ben [a Pok nb-i Meggyesi] Simon bán özvegye és fiai: János mester és István panasza szerint Asszonypataka és Felsőbánya bírája és polgárai fegyveresen az ő román lakosságú Magasliget birtokukra törve 1 román jobbágyu­kat elrabolták, sokukat pedig halálosan megsebesítették. 1391-ben Hertel asszonypataki bíró és Yonkher [Jungherr?] István ispán (a felsőbányai bíróval együtt) személyesen fordul Zsig­mond királyhoz Drág vajda, mester szerintük törvénytelen erdőbirtoklása miatt. Drág szerint az erdők fele jogosan illeti meg őt. A király a bányabírák, a polgárok és a bányászok részére a kérdéses erdő használatát későbbi döntéséig engedélyezi. Ugyanakkor megparancsolja Drág vajdának, hogy Asszonypataka és Felsőbánya bíráit, polgárait, bánya birtokosait és a királyi bányák bányaőreit az erdők használatában hatalmaskodásával ne zavarja. Az idevaló Miklós fia: Jakab szüksége miatt 1380-ban a Gutinkőn, Asszonypatak birtok határai között 10 hold nonalia-ját 8 ft.-ért (a ft.-t 38 g.-ban, a g.-t 4 szerecsen d.-ban számolva) és 350 d.-ért elzálo­gosítja Wereb-i György fia Péternek. [A Kaplony nb-i] Tibai (Ung m. ) Lőrinc fia: György fia: Pé­ter 1387-1422 között (DL 98844; F. X/8, 233 és Sztáray II, 236) asszonypataki plébános. 1415-ben Bélteki Drág fiai: Sandrin és Mihály, valamint Balk fiai: György és Sandrin erdeiből az idevaló polgárok összes sertését Meggyesi Simon bán fia: János mester fiai: Miklós és Si­mon elhajtották. — Ld. még Bánya és Rivulus Dominarium alatt! ASZUÁGY 20. É.n. [1390 u.]:p-nes Erdedalya in C-u Zathmariensi habitas: v. Azyuag etaliaAzyuag (DF 283976; DocVal. 474); 1391/392:p-nes Olachales duo Azzywag voc. ... in districtu de Erdewd habite (DocVal. 426; C. Tóth: Lelesz III, 39, 41); 1424: p. walahales: Felseazywagh, Also ~ (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 64); é. n. [ 1480-83], Alsoazywagh, Felsewazywagh (DL 35800). A név a m. aszó '(száraz)uöígy; időszakos vízfolyás' és az ágy 'meder' fn. összetétele. A Szatmár m.-i Erdődalja kerülethez tartozó 2 királyi falut 1390 után Mária királynő Szász fiai­nak, Balk mester, vajdának, Drág vajdának és Jánosnak [a Bélteki és Drágfi cs. őseinek] ado­mányozza. 1391-ben Zsigmond király parancsára Balk és Drág vajdákat, máramarosi és ugocsai ispánokat az erdődi kerületbe tartozó, román lakosságú 2 Aszuágy birtokába is beiktatják új adományul. Az iktatás 1392-ben megtörtént. 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Drág fiai: György és Sandrin birtokaikon megosztoznak, az immár Felső- és Alsóaszuágynak nevezett román lakosságú birtokok az utóbbiaknak jutottak. 1480-83-ban a Drágfiak Közép-Szolnok m.-be számított Alsóaszuágy birtoka 3 ft. 2 d., Felsőaszuágy 5 ft. 2 d. adót fizetett. - M. Alsószivágy, R. Asuajul de jos {Hnt. 1892, 958: 2338 kh.) és Felsőszivágy, R. Asuajul de sus (Hnt. 1892, 1120: 8703 kh.). ATYA 21. 1313: p.Agcaa (AOkl. III, 607); 1314/499: p.AgnalM, t. Atha, v. ~ (Uo. III, 857); 1347/ 405: Pet. f. TybadeAthya, p. ~ (DL 78625; Zichy V, 392); 1354: ~ de Atya (DL 70633; A. VI, 223; Perényi 62); 1370/XVL: p., u. Athya (DL 64928; Csáky l/l, 126-8); 1378: Tybaf-o

Next

/
Oldalképek
Tartalom