Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
nosnak ( 1343) - ehhez rokonai: a Málcaiak és a Ráskaiak 1346-ban belegyezésüket adták azonban a megadott határidőre még 50 M.-s részletekben sem tudta kiváltani. Csaholyi János 1345-ben a kiváltására 20 éves halasztást enged. 1365-ben Butkai Miklós fia: Pál a zálogösszeget Csaholyi János fia Sebestyénnek visszafizette (DF 253453; TT. 1889. 547, 122. reg., vö. még: DL 66815). Ekkor a Tisza folyó melletti falu 1/3-t mondja Sebestyén ősei birtokának. Még az évben Butkai Miklós fiai: Pál és Miklós a 2 Varsányi megosztották. A Szatmár m.-i Egyházasvarsányban az egyik utca a körtefától a Kovácsszeg (Koachzeg) végéig, s innen a Namény {Nomyn) birtok felőli erdőig Miklósé, a másik utca a körtefától Gyre (Gyüre) birtok felé a Híd-érig (Hyder) s innen a Tisza folyóig Pálé, a kettő közötti út közös. Külsővarsányban (Kisvarsányban) a Namény felőli utca (az utca D-i házsora) Miklósé, a Gyüre felőli a Hidérig (az utca É-i házsora) Pálé. A Varsány belsejében lévő utca Jakab házától a Tisza felé Pálé, az átellenben lévő, a liget felé eső utca Vid fia: Lóránd birtokrészétől kezdve Miklósé, a szárazmalom, a vizek és az erdők közösek maradnak. Ugyanakkor Kont Miklós nádor megparancsolja a leleszi konventnek, hogy Csaholyi János fia: Sebestyén Varsány birtoka határait járja meg. A rá következő évben, 1366-ban Butkai Miklós fia: Pál fiai: Péter, András és László, valamint Miklós fiai: Jakab és István tiltakoznak, hogy - megvonva Ó- és Újvarsány határait - Csaliolyi „Nagy" János fia: Sebestyén bizonyos varsányi földre esküt tegyen. Ugyancsak tiltakozását jelenti be Imregi András fia: Dénes és testvére, László mester. Ekkor bemutatják a váradi káptalan 1310., I. Károly király 1317. és 1322. évi okleveleit is. Még 1367-ben a Szatmár m.-i Külsővarsányt Butkai Miklós fiai: Pál mester és Miklós kettéosztják úgy, hogy a K felé eső utca Balázs telepes házával kezdve Miklósé, az utca másik része Namény falu felé tartva „Halász" (Haíaz) Pető házáig Pál mesteré, Pető háza és még 2 ház Miklósé, majd e 3 ház utáni rész végig Pál mesteré. Varsányi [Butkai) Pál fia: János felesége, Klára [a Balogsemjén nb-i Semjéni (Szabolcs m.) Miklós leánya ( 1406: C. Tóth: Lelesz II, 149)) és gyermekei: Péter, Domokos és Margit nevében kéri - felesége rokona, néhai Ubul mester végrendeletére hivatkozva - a Szabolcs m.-i Gemzse és a Bereg m.-i Muzsaj, Szálka, Vidteleke birtokrészekbe való iktatását ( 1393: C. Tóth: Lelesz III, 54). A Csaholyiak Újvarsánynak hívott birtoka később bölcsi (Borsod m.) „Kiscudar" Péter özvegye [Csaholyi Klára] kezén volt, annak hűtlensége miatt Zsigmond király elkobozta és 1406-ban Csebi (Zemplén m.) Mihály fiainak, „Orosz" Jakab volt alpohárnokmesternek. Miklósnak, Istvánnak és Lászlónak új adományul adja. Sőt, 1408-ban megengedi nekik, hogy birtokaikon, így a Szatmár m.-i Varsányon is fából vagy kőből kastélyt vagy erősséget építsenek. Emiatt 141 l-ben új adomány címén Zsigmond királytól megerősítést kért e birtokukra is Butkai János fia: Domokos mester, testvére: Péter és osztályos atyafiaik, valamint a Márki és Ráskai családok összes férfitagja. A Csebiek kezére került rész visszaszerzésére Csaholyi Sebestyén fia: István fiai: János és László 1419-ben tett kísérletet, akiket végül a király 1429ben erősít meg Varsány birtokrészben, melyhez ekkor lik, Bacsó, Derzs és Remeteszeg pusztákat is hozzászámították. Gemzse határjárásakor a Karászról (mindkettő Szabolcs m.) idevezető utat említik (1330). Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó - Szent Mihály tiszteletére emelt ( 1342) - egyházának István papja 1334-ben 4g. pápai tizedet fizetett. Kisvarsány plébánosát 1444-ben említik (DL 66908). Nagyvarsány templomának alaprajza: SzSz II, 123. Építésének időpontjára a szentély D-i oldalába befalazott - korábban sírkőnek vélt - gótikus ajtókeret szemöldökkövének a felirata utal: anno Domi(ni) m£'Z(esi)mo ccclxüi (CCCLXIII), azaz 1363 (Lővei Pál szíves közlése). A templom D-i oldala felől készült rajz: Vasárnapi Újság IV. ( 1857) 44. sz. Kisvarsány mai ref. temploma középkori alapokra épült (Uo. 426). — Kisvarsány (Hnt. 1892, 1268: 2228 kh.) és Nagyvarsány (Hnt. 1892, 1400: 2153 kh.LSzSzB. m.
