Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

lak és tartozékai, Barlatelke, Vármegye és Malonta, másképp Gergelytamástelke puszták birtokába (DL 16122). Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó egyházának [Péter] papja 1334-ben 32 d., 1335-ben 15 g. pápai tizedet fizetett. Ref. temploma „kőből, hajdan katolikus" (Acta C. ), a koragótikus épület alaprajza: SzSz 1,320. A falu Zombok nevét a gyügyei határ szamosújlaki szélén található Zsomokos tartotta fenn, ill. a szamosújlaki határ gyügyei szélén a Zsombokos dűlőnév (Pesty, 1864). — Szamosújlak, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1513: 930 kh.). ÚJLAK 4. 521. 1331: And.J. Jo-is de Wylok (F. VIII/3, 521; AOkl. XV, 369); * 1332-5/PpReg.: [Pet.] sac. deVylak(Vat. 1/1, 141); 1339: And. de Wylak (AOkl. XXIII, 396); 1340: ~ (Uo. XXIV, 387); 1356: Lad./. St-i de Wylak in C-u Zathmariensi (DL 38864); 1388: Sí. de Vylak (DocVal. 338; C. Tóth: Lelesz I, 33); 1399: ~ (Uo. 519; C. Tóth: Lelesz I, 274); 1421: Lad. de ~ (Zs. VIII, 473); 1486: pleb. de Sarkeuzwylak (DL 65136). A kisnemesi falu János fia: András nevében tűnik fel, aki 133 l-ben és 1339-ben Vasvári ügyében kijelölt királyi ül. királynői ember, 1340-ben szintén. Újlaki István fia: László eskütárs [a Káta nb-i] Csaholyi János fia: Sebestyén és a [Gutkeled nb-i] Börvelyi István fia: András perében (1356). Újlaki István 1388-ban Barcfalva (Közép-Szolnok m.), 1399-ben Borhíd és Krassó ügyében kijelölt királyi ember. Hasonlóképpen László 1421-ben. Újlaki István fia: László kijelölt nádori ember Egri ügyében ( 1423: DF 209627; Perényi 367). * 1481-ben Újlaki István és Mihály a Szatmár m.-i Újlakon fekvő 6 jobbágytelkét Remetei András fiainak, Mihálynak és Andrásnak 25 ft.-ért zálogba adja (Iványi: Teleki, 321). Jakó Zs. tévesen ide vonakoztatja azt az adatot, miszerint a szatmári főesperességben [Péter] újlaki pap 1335-ben 15 g. pápai tizedet fizetett (ErdOkmt. II, 1132). Az erdélyi, (korábban) az egri egyházmegyéhez tartozó egyházának plébánosát 1486-ban említik. Egy ellenőrizhetetlen oklevél szerint Meggyesi Móric (1421-41) magtalan felesége, Bátori Zsuzsanna építette a falu templomát, (amely gótikus épület egyhajós, keskenyebb, a nyolcszög 3 oldalával záródó boltozott szentéllyel, a 2 zárókövén címer. Az egyiken fán ülő madár nyakán keresztül lőtt nyillal. A hajó D-i oldalán 2 ablak és egy mellékajtó, a Ny-i oldalon lévő gótikus főbejáratának kapuja gazdagon tagolt) a XIX. sz.-ban megállt (Henszlmann 1864,152). A gyámkövek helyett 6 ilyen kis pajzsocska, ablak (rajz, Römer XV, 113). Alaprajza és a boltozat vázlata Henszlmann Imre hagyatékában Kassán volt (Gerecze 1906, 774). A ma is álló szentély a Pok nemzetség címerével (Az Úr háza... 36a. kép). A XIX. sz.-ban a Gombás erdő, Egri, Túrterebes (Ugocsa m.), Adorján, Sárköz, Józsefháza és Aranyosmeggyes határolta (Pesty, 1864). —M. Sárközújlak, R. Livada Mică, j. SM. (Hnt. 1892, 1516: 4936 kh.). ÚJVÁROS 522. 1270>409: p. Wynarus [o: Wyuarus] (DL 31053; F. VII/3, 71; X/4, 864; RA II/l, 1988); *1332-4/PpReg.: Henricus de Noua Plantatione (Vat. l/l, 327); 1370: iob. Lad.J. Jac-i de nouaCiuitate (DL 52160; KállayII, 1647; DocTrans. XIV/13, 813); 1491:p. Wywaras (DL 71034). A hn. a magyar új mn.-nek és a uáros fn.-nek az összetétele. Olyan településre utal, amely a szomszédainál fiatalabb. 1270-ben V. István király az örökös nélkül elhunyt „Úr" Benedek [? az ifjabb király volt országbírája] e birtokát is [a Pok nb-i] Móric fiának, Miklósnak adományozza. Egy XIV. sz. végi hamis oklevél szerint [a Kaplony nb-i] Nagymihályi (Zemplén m.) András (1258-1307) adta Újvárost, mint a nem létező Jakóvár tartozékát leányának Katalinnak ( + 1351), [a Pok nb-i Meggyesi] Mórichidai Miklós (1270-1319) második felesé-