Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
1366: Laur. J. St-i de Tiuised (DL 98591; Károlyi I. 279); 1369: ~ de Tyuis (DL 70653; Perényi 93); 1375: ~ de Tyuys (F. IX/5, 70); Jo.J. Jo-is de Twyssed (DL 86625); 1377: Jo. dictus Potor de Tuissed (DL 98623; Károlyi I, 356); 1383: Jac. de Tyuissed (DL 52455; Kállay II, 1952); 1384: mg-o Iac-o litterato de Tyvissed (Süttő: Anjou II, 76); 1388: p. Tuvyssed (C. Tóth: Lelesz I, 23); 1410: Uggron de Thuseddy/M (C. Tóth: Lelesz II, 286); 1431: pr. Thyuyssed in C-u Zathmariensi exist. (DF21 1412 = LOStat. D-241); 1448: p. Tuissed(DL 72419); 1481:p. Thywysd in C-u de Zathmariensi exist. (DL 65123). A hn. a magyar tövis fn. birtokos személyragos és -d képzős származéka. Jelentése 'tövissel benőtt hely'. A település 1324-ben tűnik fel Mihály és István - a hűtlen [Borsa nb-i] Kopasz szerviensei - nevében, akiknek [a Gutkeled nb-i Bátori] Bereck fia: János mester és szerviensei Gilvács vára védelme [1316] idején károkat okoztak. [NB! A Tövisi—Tövissedi cs. valószínűleg a Csák nemzetséghez tartozó Darai-Dombói család oldalága.] Tövisi [Lőrinc fia] Istvánt Körösi Pál fiai és Részegei Sándor rokonai között sorolják fel (1335). Tövisi Lőrinc fia: István Tárkány és Meggyes birtokát 1337-ben Hodásztól, Huszttól elhatárolják. Ugyanőt 1338ban Szuna (Közép-Szolnok m.) határjelének lerombolásával vádolják. 1340-ben Tövisi Lőrinc fia: István 40 M. értékben lefoglalt Meggyes birtokát 3 részre osztják, melyből egy rész [a Káta nb-i] Csaholyi Péter fia Jánosé, 2/3-át Tövisi visszakapja az országbírótól. Csaholyi beiktatása ellen Tövissedi István fiai: János, Lőrinc és Miklós tiltakoznak. 1358-ban Tövisi István Meggyes és Abaháza birtokosa, 1360-ban fiának, Jánosnak famulusa Miklós. 1360-ban ugyanők, továbbá Jakab és Mátyás testvérük tiltják Csaholyi János fiait, Pétert és Sebestyént, hogy az ő Abameggyese és Meggyes föld darabjukat visszatartják és használják. 1359-ben [Lackfi] András [szatmári, máramarosi és ugocsai ispán] famulusai fosztogatás közben foglyul ejtették Bogdányi (Szabolcs m.) Demeter fia Egyedet és Vajai János fia Antalt, akik ezért a csatában (Szerbia) megölték Tövisi Bálintot, András famulusát és jobbágyát. János fia: János Gyüre (Szabolcs m. ) ügyében [a Gutkeled nb-i] Rozsályi Gergely fia: György mester megbízottja ( 1359). 1363-ban Tövisi János az ő Barcsenyéje puszta részbirtokának 1/3-t [a Csák nb-i] Óvári Istvánnak 20 ft.-ért 10 évre zálogba vetette. 1366-ban István fia Lőrincet Petri és Vezend, ill. Iriny és Portelek határjárásakor az utóbbi közeli szomszédai között sorolják fel. Ugyanő, mint Szolnok m.-i nemes tanú Orbó (1369), Bánháza ügyében (1375) pedig kijelölt királyi ember. Még ez évben az idevaló János fia Jánost Darahi Csák fia: Miklós megölésével vádolják. „Pótor" János [Olcsva-lApáti ügyében meghatalmazott (1377). Legkisebb testvére, Jakab mester, deák 1383-ban Mihály titeli prépost, a királyi udvar dispensator-a. és a lucrum camerae ispánja tisztje; 1384-ben meggyesi birtokrésze miatt protestál. Őt 1400-ban meggyilkolták (1392: Zs. I, 2362; 1400: Zs. II/l, 111); az utolsó ismert Tövissedi, Ugrón kijelölt királyi ember Palád ügyében (1410). 1388-ban [a Csák nb-i] Dombói Péter fia: János és fia: István tövissedi telkeiket Tyukodi Péter fia Istvánnak használatra átadják. 143l-ben Darahi Jakab fia: János és Mátyus fia: László iktatását rendelik el a Szatmár m.-i, idegenek kezében lévő Tövissed pusztába. Az iktatásnak a Piliskeiek géci falunagya ellent mondott. 1448-ban Mikolai László - Szepesi (Bihar m. ) István és Derzsi István feleségei, Anna és Margit nevében is - elismeri, hogy a Katalin asszony, Tövissedi Literátus Jakab felesége után a Tövised birtokból járó hitbér, nászajándék és leánynegyed dolgában őket Dengelegi Bernát és János kielégítette. 1481-ben Bélteki Drágfi Bertalant vezetik be a Szatmár m.-i Dombó, más néven Tótfalu, Géc és Tövisd birtokokban őt öröklési jogon megülető részekbe, ám ennek Becski György, László és János ellentmondott. — Úgy tűnik, a Tövissed adatok a Szatmár m.-iek, míg a rövidebb Tövis kapcsolható Közép-Szolnok m.-hez. A Szatmár m.-i település vagy - s ez a valószínűbb - Nyírmeggyes határába, a községtől kissé ÉNy-ra (Kálnási 1989, 397: Töviskes kút, „régen itt feküdt a község, de
