Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

TOMÁNY(A) 490. 1231/397: via, que ducit ad Thoman (DL 174; W. XI, 232); 1424: p. Thaman (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 62); 1461:p. Thomanyan (DF 211013=LO Stat. B-149). A hn. puszta szn.-bői keletkezhetett magyar névadással. A [Szamos bal parti] falu feltűnésekor, 1231-ben Béla ifjabb király által elvett, de II. András királytól [a Hontpázmány nb-i] Tamás ispán [a Szentgyörgyi cs. őse] fiainak visszaadott Kékes és Fentős erdők határait megjárják. Ez utóbbi határjárásánál említik Tományba vezető utat. 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin e birtokukat is egymás közt megosztották: a falu Szamos-parti fele az előbbieké, míg a másik fele az utóbbiaké lesz. 1461-ben Bélteki Sandrin fia Mihályt e birtokrészbe is beiktatták. A XIX. sz.ban É-on Farkasaszó és Erdőszád, K-en Pribékfalva (Kővár vidék), ?-on Oláh tótfalu és Oláhújfalu határolta (Pesty, 1864, helytelenül tájolva!). — M. Tomány (1907), R. Tămâia, j. MM. (Hnt. 1892, 1612: 2006 kh.). TOMPASZEKERES Ld. Szekeres 1. alatt! TOPOLYÁN 491. 1181/288/366/XV.: ad metam TopolayIM (DL 64073; RAI/1, 133); 1417: p. Topollyan (Zs. VI, 1083). A szláv településnév jelentése 'tapoly, fehér nyár.' 118 l-ben a cégényi monostor birtokának, Darócnak a határjárása során tűnik fel, amellyel érintkezett. 1417-ben Matucsinai (Baranya m.) Lőrinc fia: Domokos, Miklós és Péter, Bátori János fia: István és Rozsályi „Kun" Lukács fia: Miklós [Gyarmat birtokosai] kérésére felszólítják Fülpösi Lőrinc fia Lászlót, János fia Andrást és Lőrinc fiának, Andrásnak az özvegyét, hogy adják át Gyarmat, Gáborján, Szernye és Topolyán birtokokat Cégénytől és tartozékaitól elhatároló oklevelük másolatát. — Fehérgyarmat határába olvadt, a Topolyka pataknév (Pesty: 1864) őrzi emlékét. TÓTBÖRVELY Ld. Börvely alatt! TÓTFALU 1. 492. 1280: p. Tóth Berue (DL 66785-6; F. V/3, 89); 1366>496: ve. v-m Tothfalw (DL 67141; Maksay222). Eredetileg Ny-i vagy D-i szláv népesség települése. 1280-ban, feltűnésekor IV. (Kun) László király arra kéri a megye nemeseit, hogy [a Gutkeled nb-i Butkai (Zemplén m.)] István bán fiát, Pál mestert Börvely és Tótbörvely birtokában is védjék meg, mert nem vétkes testvérei kihágásaiban. Az utóbbi települést 1366-ban - amikor Butkai Miklós fiai: Pál és Miklós birtokaikban osztály tettek - mint irányjelző helyet Tótfalu néven említik. AXV..sz.-ra lakói Börvelybe költöztek. 1417-ben Thoth István börvelyi jobbágyot előbb megverték, házából földesura, Butkai „Keszeg" Péter 12 köböl jó búzáját elvittek, végül erőszakkal Dománhidára költöztették (Zs. VI, 1075). — Börvely határába olvadt (Pesty, 1864: Tótfalu). TÓTFALU 2. 493. 1420: p. Thothfalw-Thotfalu (Zs. VII, 1881); 1428: p. Dombo al. nom. Thotfalw (DF 221718 = LO AA. nro. 5); 1429: iob-nes Tothfalu (DF 221809 = LO AA. nro 59); 1430: p. Thothfalual. nom. Dombo (DF 221835=LO AA. nro. 5); 143 l:p. ~ alias Tothfalw in C-u Zathmariensi exist. (DF 211412=LO Stat. D-241); 1436: p. Thothfalw (DF 222633 = LO AA.