Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
TEREBES 1. 479. 1215/550: St. de v. Terepes (VR. 273.§, 198); 1219/550: iud. Laur-o, curtail c-e de u. Terebus (VR. 3.§, 233); 1337: p. Terebes (DL 40760; Bónis 916); 1338/381: ~ in C-u Zathmariensi exist. (DL 70671 ; Perényi 116); 1406: ...deTherebes (Zs. II/l, 5087); 1407: ~ (DL 13348); p. Terebes in C-u Zathmariensi exist. (C. Tóth: Lelesz III, 159); 1412: p. Therebes (Zs. III, 3005); 1417: p. Terebes vocatae in C-u Zathmariensi habitae (Uo. VI, 461, 995); 1420:p. Therebes (Uo. VII, 1695); 1446:p. Theketherebes (DL 13934). A hn. a szláv terebezf 'irtás' szóval áll kapcsolatban. A királyi várbirtok 1215-ben tűnik fel, amikor az idevaló István bűbájosságával vádolja falubelijét, Deduha asszonyt, s gyermekeit: Pena lányát és fiát, Pósát. 1219-ben az itt lakó [? Káta nb-i] Lőrinc, meg nem nevezett személy udvarbírája ítélkezett petri-i emberek ügyében. 1337-ben [a Gutkeled nb-i Balkányi (Szabolcs m. )] Lőrinc fia: János felesége, Ilona leánynegyedét követelte e birtokból is [a Csák nb-i] Terebesi Bereck fia Miklóstól. Egy évre rá a fogott bírák közbejöttével történt megegyezésből Terebes kimaradt. Az oklevelet 1381-ben [a Csák nb-i] Óvári István fia: János íratja át. 1396-1403 között a falu Engel Pál szerint [az Aba nb-i] Nekcsei (Baranya m.) cs. birtokában volt (Engel: Mo. akkorvégén; vö. Zs. 1,4284), akiktől Zsigmond király hűtienség címén visszavette. Terebesi [Óvári] István fia: János itteni részét Bátori Péter fia: János mester és fia: István zálogolta, akiket 1407-ben beiktatnak a Szatmár m-i Ter ebes részbirtokába. 1417-ben Zsigmond király új adomány címén Bátori István királyi asztalnokmesternek, testvéreinek, Benedeknek, Tamásnak, Mihálynak, Jánosnak és Bertalannak adja, akik az ecsedi uradalomhoz csatolták. A falu másik részében [a Csák nb-i] Darahi Jakab fia: János a birtokos, akinek 1412-ben tett panasza szerint Terebes birtokát - amely őt minden jogon megilleti - a bélteki vajda, Balk fia: Sandrinus elfoglalta. 1420-ban Dobrácsi László - felesége, Klára nevében - kéri Csomaközi György fia: János fiait, Eleket, Miklóst és Pált, hogy néhai Vadai [Bagosi] Simon fia: Péter birtokjogaiból Terebesi Bereck fia: Miklós özvegye, [Vadai] Márta leánynegyede jogcímén őket megilletőkre vonatkozó okleveleket látni akarja. Elek oklevél-bemutatást ígér, de mivel nem teljesíük, 1421 -ben a Csomaközieket elmarasztalják (Zs. VIII, 36). 1406-ban az innen Erdődre vezető utat említik. AXV. sz. közepétől Tőketerebesnek is nevezik (ld. Tőkés 2!). AXVII. sz.-ban Szatmár, Piskárkos, Erdőd, Madarász, Zsadány, Dob, Gilvács, Majtény és Daróc (Károlyi IV, 323), a XIX. sz.-ban Tőketerebest Piskárkos, Gilvács és Zsadány határolta (Pesty, 1864). — M. Krasznaterebes (1907), R. Terebes ti, j. SM. (Hnt. 1892, 1619: 5828 kh.). TEREBES 2. 480. É.n. [1390 u.]: ... [a név az oklevélből kitörött!] (DF 283976; DocVal. 474); 1393: p. Terebes (DocVal. 448; C. Tóth: Lelesz I, 131); 1424:p. walahalis: ~ (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: kimaradt!). Az Erdődalja kerületbe tartozó [a Bogdány patak melletti] királyi birtokot Mária királynő 1390 után Szász fiainak, Balk mesternek, vajdának, Drág vajdának és Jánosnak adományozza. 1393-ban Balk vajda, Drág és Balk fiai: János és Demeter vizsgálatot kérnek [a Pok nb-i] Meggyesi Simon bán fia: István itteni hatalmaskodása miatt, aki jobbágyaiknak vagy románjaiknak (seu Olahorum) birkáit lenyilaztatta és leöldöstette. 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin birtokaikon megosztoznak. A román lakosságú Terebes az előbbieknek jutott. A XIX. sz.-ban Bábca és Korond (Közép-Szolnok m.), Nántú és Felsőboldád határolta (Pesty, 1864). — M. Rákosterebes, R. Racova, j. SM. (Hnt. 1892, 1489: 3396 kh.).
