Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

A kisnemesi település 1339-ben [Gyügyei] János fia: Jakab, ill. Jakab fia: János nevében tűnik fel, aki Szárazberek és Vasvári ügyében királyi, ill. királynői emberként jár el. Ez az adat azonban Gergelytamás teleké prédiumra vonatkozik. 1414-ben Salánk (Ugocsa m.) határperében az esküt tevő tanúk sorában említik Tamásfalvi Fábiánt és Balázst. 1493-ban a Meggyesaljai Móroc cs. birtokaként Szinér vár tartozéka, amelyet Sikárló mellett sorolnak fel. — Az MW Szatmár ( 126) és Suciu (II, 410) ez utóbbi alapján helyezi Sikárló mellé. TAR 1418: Lad.J. Mathie de Thar (Zs. VI, 2290); ~ de Thad/\/ (Uo. 2292). 1418-ban az idevaló Máté fia: László mindkét esetben a Vetésiek perében ugyanegy napon kijelölt királyi ember. Ugyanő 1420-ban, mint tyukodi nemes szerepel kijelölt királyi emberként a Dománhidaiak és a Bátoriak perében (Zs. VII, 1674). Elírt vagy tollban maradt helynévvel állunk szemben: Máté fia: László darahi nemes volt (1417: Zs. VI, 1161). TÁRCSA 1214/550: Vososde Torsa (VR. 317.§, 185); 1436: monticulum Tarchahalma (DL 98932; Károlyi II, 176). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A település Vasas nevében tűnik fel, akit 1214-ben a dobrai Gyuna 2 ökrének ellopásával vádol. A tatárjáráskor ( 1241 ) elpusztult falu. 1436-ban Gencs, valamint Károly és Bobáld közű vitatott földrész bejárásánál Tarcsahalma domb néven Gencshez tartozó határpont. — Gencs határába olvadt (Pesty, 1864: Tárcsa halma). TARPASZIGETE Ld. Remete 2. TÁRKÁNY 1. 474. 1220/550: St. iob-o Geo-i de u. Torca[n] (VR. 58.§, 247); 1279: Ben. J. Mortunos de Tharkan (Szepesi k. o. lt. Pozsony, Petróczyana 2., DF264111); 1411 : sessio Kethtarkan (DL 39504; LK 9/1931/73, 54-5. reg.); 1445: pr. Tarkan (DL 39556; Uo. 90, 114. reg.). Korai, X.-XI. sz.-i megtelepedésre vall az ú.n. vélt törzsnevek sorába tartozó településnév, amely török méltóság-jelölőből származik. 1220-ban birtokosának, [Káta nb-i Panyit fia: (vö. 1213: VR. 268.§, 165] Györgynek István jobbágya lopással vádolja a tyukodi Timá-t. 1279-ben Tarkányi (Császári) Márton fia: Benedek elismeri, hogy a Szabolcs m.-i Lider Tomaj fia: Sige örökölt birtoka, s ezért átengedi neki. 141 l-ben a 2 Tárkány egyike már telekhely, s a Jánosi „Kántor" családé, amelybe Zsigmond király parancsára új adomány címén vezetik be őket. 1445-ben Jánosi Kántor Péter, Derzsi László és István, valamint Hodászi „Kántor" Albert elismerik rokonaik, Derzsi „Kántor" László és Jánosi „Kántor" Miklós jogait is a Hodász és Jánosi birtokok határain belül fekvő puszták, így Tárkány birtoklásához is. — Részben Nyírcsászári határába olvadt, a községtől ÉK-re a nyírkáta-nyírderzsi határszögletben (Jakab-Kálnási 1987, 201: Tárkány hegy), de az egykori település területének nagyobb része a derzsi határba esik. TÁRKÁNY 2. 475. 1337: p. Tharkan (DL 31081); 1348: p. T[ark]an (DL 31262; A. V, 256); 1360: t-e de Tarkan (DL 51880; T. 52 /1938/40; Kállay II, 1360); 1392: p. ~ (Zs. I, 2362); 1392/483: ~ (C. Tóth: Lelesz II, 6); 1429: pr. Tharkan (DF 211240 = LO Stat. C-98); 1429>549: pr. Tarkan (DL 24518). Az eredetüeg egységes Tárkány területének a megosztása révén létrejött település. 1337-ben Tövisi Lőrinc fia: István Szatmár m.-i Meggyes és Tárkány birtokait elhatárolják Hodásztól. Az