Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

nonok összes birtokrészeit - így a Szentpál pusztán birtakat is - 2000 arany ft.-ért eladta Perényi Gábornak. Ugyanazt tette Károlyi Lanc László is az ő részével Bélteki Drágfi János Közép­Szolnok és Kraszna m.-ék ispánja javára 5000 ft.-ért. 1516-ban Károlyi Mátyás birtokrészeit - köztük a Szentpál pusztait is - Csobaji (Szabolcs m.) János bírta 800 ft.-ért zálogon, aki azt ugyanannyi összegért Bátori Andrásnak adta tovább alzálogba. Helyét egy 1539. évi okle­vél adja meg: (in valle Thaah voc. in territorio p-nis Feny voc. in. C-n de Zakmar subtus eadem p-nem Feny ab occidentali, ac penes pr. Zenthpal appellatum ab orientali plagis exist., habit, et adiacentem (Károlyi III, 212). — Fény, ill. Csomaköz határába olvadt (Pesty, 1864: Sztpáli kaszáló). SZENTVID 1518: pr. Zenthwyd (DF211107 = LO Stat. B-353; DL 86753; Iványi: Teleki, 496). 1518-ban II. Lajos király parancsára Bátori Györgyöt, Andrást és Istvánt vétel címén ik­tatják Ártánházi (Szabolcs m. ) Demeter e Szabolcs m.-i/!/ pusztájába is. Ennek Dolhai Péter, felesége Dorottya és fiai: János, Farkas és Ambrus ellentmondtak. — Mező András (Szabolcs­Szatmár-Beregi Szemle XXXV. (2000) 286) Szatmár m.-i birtoknak véli, mivel Penészlekkel együtt említik. A Szabolcs m.-i Viddel azonos (Németh 1997, 203). SZENNYES 460. 1213/550: prist, nom. Lens, de v. Scenues (VR. 378.§, 158); é.n. [ 1279]/279/325: Leuka de Zenyes (DL 1045; W. IV, 178); 1322: Mc./. Aba de Zennes (AOkl. VI, 408); 1323: Item Pet.J. Aba de Zenyes de C-u Zathmariensi (Békés m. II, 1-2; LK 3 /1925/ 230; Uo. VII, 459); 1324: Pet. et Nic.J-os Abaade Scenyes (A. II, 166; Uo. VIII, 476); 1327: Nic.f. Aba de Zenyes (Károlyi I, 68; AOkl. XI, 517); é.n. [1327-42 k.]: nob. serviens Dion, de ~ (DF 253416; TT. 1889. 538, 74. reg; ErdOkmt. II, 605); 1352: Jo./. Pauli de ~ (DL 51608; KállayII, 1085); 1355: Simone de Zennyes (DL4514); 1358: Jac. de Zennes (DL 51817; A. VII, 334; Kállay II, 1299); Elias de Zenyes (DL 51810; A. VII, 284; KállayII, 1289); 1360: I-mJundum curie... inp-neZenies in C-u Zathmariensi exist. (DL51875; KállayII, 1354); 1374: Laur. et Lad. de Zenyes... de C-u Zathmariensi (DL 77583; Zichy III, 567); 1375: Ea'as aut Laur. de Scennyes/}/ (F. IX/5, 70); 1392: p. Zennyes (C. Tóth: Lelesz III, 36); 1393: ~ (Uo. 52); 1395: ~ (Uo. 58). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A kisnemesi település 1213-ban Leus [Leuka] poroszló nevében tűnik fel, aki [Karulyi] Vs hadnagy, valamint [vadaszti (Bihar m.)] Maráz, István, Albert, Péter és Vz 50 M.-ás perében jár el. 1279-ben az idevaló Leuka királyi emberként iktatja [a Gutkeled nb-i] Hódos ispánt és unokaöccseit, Berecket, Györgyöt és Be­nedeket Ábrahám, Kisbátord (Bihar m.) és Bátor birtokokba. 1322-ben Szennyesi Aba fia Mik­lóst 50-ed magával ellenségeskedéseiért eskü tételére kötelezik. Ugyanekkor ő Körösszeg (Bi­har m.) alvárnagya, aki [Szakáli (Bihar m.) Albert fia:] Bencenc (Bencencius, Benchench) öz­vegye, Mika fia: Miklós leánya rokona (AOkl. VI, 662, 680). Aba fia: Péter fogott bíró (1310: AOkl. II, 992; 1313: Uo. III, 463, 631), Szatmár m.-i esküt tevő tanú (1323). [NB! A névsor­ban előtte szereplő Sexe fia: Miklós Szatmár m.-i nemes további életpályája Bihar m.-hez kö­tődik (1329: ErdOkmt. II, 643; 1333: AOkl. XVII, 477; 1341 : Uo. XXV, 519)]. Aba fia: Péter testvérével, Miklóssal és „Nagy" Miklóssal együtt, mint [Bátori] Bereck fia: János szerviensei Gilvács várának védelme idején [ 1316] a király elleni hűteleneknek kárt okozott társaival, de 1324-ben következményei alól I. Károly király feloldotta őket. Miklós Vezend perében esküt tevő tanú (1327). Az 1327 után feltűnő Szennyesi [az oklevélben elírt név: valójában Endesi (Sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom