Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
dizsár tartott igényt, ebben a darahi nemesek megakadályozták ( 1407). Sári Balázs kijelölt királyi ember a Hodásziak perében (1417). Az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó egyházának Dénes papja 1332-ben 3, Márton papja 1334-ben 3,5 g. pápai tizedet fizetett. Ref. temploma „kőből, tető nélkül" (Acta C). A XIX. sz.-ban Kispeleske, Homok, Szatmárnémeti, Lázári és Nagypeleske határolta (Pesty, 1864). —M. Sár = Kissár, R. Noroieni, j. SM. (Hnt. 1892, 1515: 802 kh.). SÁRKÖZ 419. 1270>409: p Sarkuz (DL 31053; F. VII/3. 71; RA II/l, 1988); 1332-5/PpReg.: [sac.] de ~, ~ (Vat. 1/1, 355, 371); 1382: iob-nes de ~ (DF 219967; DocVal. 300); 1425: p. Sarkez (DL 70836; Perényi 388); 1460: tellinator in SarkezJuisset (DL 81416: Zichy X, 131). A falu a Sár vízfolyástól közrefogott területen települt. 1270-ben V. István király az örökös nélkül elhunyt „Úr" Benedek [? az ifjabb király volt országbírája] e birtokát is [a Pok nb-i] Móric fiának, Miklósnak adományozza. 1382-ben dédunokája, [Meggyesi] Simon bán fia: János mester kezén találjuk, akinek idevaló jobbágyait Balk vajda, szárazbereki nemes elfogta és elhurcolta. 1425-ben e birtokán idézik meg Meggyesi Simont és Miklóst. 1460-ban Gyügyei Antal az itt tartott vásáron Csarnavodai (Beregm.) Domokos Gáspár János jobbágyának kocsiját lovastól, ökröstől elvette, s más javaiban is összesen 10 arany ft. kárt okozott. 1520-ban határát leírták: p. Josyphaza, riv. Hydaspathak, ve. p-m Wywaros ... ad viam Sarkewzywth, montem erdewg Byky nom., promontorii vinearum p. Parlag, ve. p-m Remeíhe, riv. Radagalpothaka, riv. Hatharpathaka, fluv. Thwr, p. Kalynhaza (DL 61108). Az egri püspökség alá tartozó egyházának papja 1334-ben semmit, 1335-ben 19 g. pápai tizedet fizetett. Egy ellenőrizhetetlen oklevél szerint Meggyesi Móric ( 1421 -41 ) magtalan özvegye, Bátori Zsuzsanna építette [át] a falu templomát, amely gótikus épület egyhajós, diadalívvel elválasztott, ugyanolyan széles, egykor boltozott, a nyolcszög 3 oldalával záródó szentéllyel (rajz, Rómer). Mind a hajó, mind a szentély D-i oldalán 3-3 ablak, a Ny-i oldalon csúcsíves pálcakeretelésű kapu (Henszlmann 1864, 152). A főkapu felett egyenes „díszmű", a csúcsíves ablak megújítva 1855, a tagozat az ablakokban megvan (3 ablak rajza). ÉNy-i kerek ablak (rajz), a szentély és a hajó sarkain támpillérek (Rómer XV/ 111-112). A templomot az I. világháború előtt elbontották, helyén ma harangláb áll. — M. Sárköz, R. Livada, j. SM. (Hnt. 1892, 1516: 4936 kh.). SÁRKÖZÚJLAK Ld. Újlak 4. alatt! SÁRTELEK Ld. Sár 1. alatt! SÁRVÁR(-MONOSTORA) 1. (vár és birtok) 420/a. Anon. [1200 k.] 896 u-ra: uenerunt ue.ß-m Zomus ad ilium locum, qui nunc dicitur Saruuar. Et in eodem loco inj'ra paludes Thosupater Lelu congregata multitudinepopuli Jossatam magnamjecit et Castrum Thosu nominatam fuit, nunc uero Saruuar vocatur (SRH. I, 63); 1332>341: p. Saruarmonostra (A. IV, 104; AOkl. XXV, 392); 1353: p. Saruarmonastara voc. exist, et in C-u Zathmarinesi habita (DL 4361 ; A. VI, 77); 1357: p. Sarwar (DL 31100; Uo. VI, 598); 1357/746: ~ (DL 73665); 1365: p. Saruar (DL 5379/12); 1365/XVIII.: ~ (DL 98587-8); 1370: p. ~ in C-u Zathmariensi habit. (DL5854; DocTrans. XTV/13, 725). 1373: inp-ne Sarwarmonustura /!/voc. (DL 6127, 31106; F. IX/4, 679; aXVIII. sz.-i másolatokat ld. Bátor 1. alatt!); 1423: ad pr. Sarwarmonostora (DF 22151 l=LO AA. nro. 83).
