Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
fia Lőrincnek esküt kellett volna tenni, hogy [ Jánki 1 Tamás mesterrel nem pusztította el Rozsályi Gergely fiainak/!/, Györgynek és Péternek [az Atyai cs. őse] Rozsály birtokát, abban 40 vagy 50 M. kárt okozva. 13344oen Gergely fia Györgynek - 1329-ben királyi ember (AOkl. XIII, 608) - a fenti hatalmaskodásáért Lőrinc 4 M.-t fizet. Az idevaló Gergely fia: György [felesége Szerdahelyi (Zemplén m.) Miklós leánya, Erzsébet (1359: DL 38177)] Szatmárnémeti és Vasvári határperében a Vasváriak részéről kijelölt királyi ember ( 1341 ), 1354-ben mesterként említve fóldesküt tevő nemes az Ugocsa m.-i Lipó földön. A falut 1387-ben már Nagyrozsálynak hívják, amikor az idevaló György fiait, „Kun" Lukácsot, Gergely váradi főesperest és Kálmánt a Matucsinaiak elkobzott birtokaiba iktatják. 1390-ben Kálmán azzal vádolja Lukácsot, hogy az Atyára vonatkozó okleveleket, s apjuk ezüst poharait és öveit (scyphos et balteos] hatalmasul elorozta. Az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó egyházának Gergely papja 1332-ben 60 d., 1333-ban 3 l / 2 pensa d., Tamás papja 1334-ben 2 g. és 50 d. pápai tizedet fizetett. [A várból] „kifelé menvén pedig a' hídon bal kéz felől állott fen egy Templom, mellynek kövei innen felszedettek idővel és a' helység közepére ugyan tsak Templom építtetett belőlek, melly most is áll" (Szirmay II, 270). „Van ... a' Községben egy Goth. ízlésű templom mely jelenben Református Ima háznak használtatik ez magába mutatja az 1000 évek előtti építkezést, mert a' templom több mellék oszlopokkal [támpillérekkel] támogattatik ..." (Pesty, 1864). Falait 1894-ben, az új templom építésénél használták fel (SzSz II, 289). — Rozsály, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1505: 2580 kh.). RUSZKA 412. 1357:p. Ruzka (DL 51733; A. VI, 549; Kállay II, 1211); 141 l:sessio ~ (DL39504 = LK 9/1931/73, 54. reg.); 1445: pr. ~ ... intra m-s p-numJanosy et Hodaz (DL39556; Uo. 90, 114. reg.); é.n. [1451]: pr. ~ ... intra m-s... p-nis Janosy (LO AA. nro. 2); 1454:pr. Rwzka. intra m-s... p-nis Janosy (DF 222530 = LO AA. nro. 3; DF 222553 = LO AA. nro. 26; DL 62312); 1459: pr. Ruzka (DF 222823 = LO AA. nro. 72);pr. Ruszka (DF 211237 = LO Stat. C-94); 1519: pr. ~ (DF 211474-LO Stat. F-68); 1525: pr. Rwzka (LO Metales Szatmár B.; Proth. V-268). Szláv nyelvű népesség települése, a hn. jelentése 'orosz.' De lehet puszta szn.-i eredéül is (vö. VR. 367.§, 273: Ruska}. Az 1357-ben említett birtok „Kántor" Berecké és Lorándé, amely a tulajdonukat képező Hodásszal és Martonival együtt a Macsolaiak (Bereg m.) Radalf falujával határos. A vitatott közös határ miatti per (DL 51745, 51753; Kállay II, 1223, 1234) kimenetelét nem ismerjük. 141 l-re Zsigmond király parancsára a „Kántor" család tagjait beiktatják új adomány címén Ruszka telek birtokába, melyet 1445-ben Jánosi és Hodász határain belül fekvőnek mondanak, míg 1451-ben és 1454-ben Jánosi pusztájaként merül fel. Ez utóbbi évben Parasznya és Hodász határjárásában említik Ruszkalaposa síkságot (planicem Rwzka lapossá nominatam DL 39584=LK 9 /1931/ 97, 140. reg.) vagy síkföldet (per planam t-m, quae voc. Ruzka lapossá DF 284682-LO Acta Bercsényiana, XXII-29). 1459-ben leánynegyed-perben a megosztásra kerülő birtokrészek között sorolják fel, s ugyanakkor Hodászi „Kántor" Lucát iktatják be. 1519-ben királyi adományul Zétényi (Zemplén m.) „Fodor" Imre kapta részeit. 1525-ben Vajai Ibrányi Miklós, Hodászi „Kántor" Péter és Derzsi László járatja meg a Hodász, Jánosi és Őr közötti határt Őri Jánossal szemben, ugyanekkor említik utoljára Görges és Ruszka prédiumokat. — Hodász határába olvadt, a községtől ÉKre, a jármi-i határszélen (Kálnási 1989, 95: Ruszka).
