Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
máramarosi és ugocsai ispánhoz intézett levelükben bírói széke elé viszik a román [Gyulaházi (Máramaros m. ) Gyula fia: ] Dragos lórablásairól és emberöléseiről szóló ügyeiket. A város ekkor használt 45 mm. átmérőjű kispecsétjének a felirata: SflGILLVM]. M[INV]S. CliVIT]ATIS. [DE] RIWLIO DOMINA]RVM. (T. 24/1906/7). Minden bizonnyal az 1376. évi kiváltság megszerzése után készült az új, 74 mm. átmérőjű és 4 mm. vastag nagypecsét, amelyet 1904-ben a fejérúti hegyoldal szőlőjében Vigh Dezső birtokán leltek meg (T. 21 /1906/ 1-6). Felirata: + SUGILLVM]. D[E]. R[IVULO]. D[OMINARVM]. MVTWS. AMOR. C[IVIVM]. OPTIMV[M]. E[ST]. CI[V]ITA[TIS. FIR]MAMENTV[M]., azaz: .Asszonypataka pecsétje. + A polgárok kölcsönös szeretete a város legnagyobb erőssége" (T. 4 /1886/ 98). 141 l-ben Zsigmond király arany- és ezüstbányáival, pénzverdéjével és tartozékaival (Dombravica, Feketefalu, Györkefalva, Hidegkút, Kékes, Oroszfalva, Sándorfalva, Surgyánfalva, Tőkés falvak és Halfalva puszta) együtt [Lazarevics István] szerb despotának adományozza (az iktatás 1412-ben: DF 220583=LO AA. nro. 14). Az egri püspökség alá tartozó. Szent István király tiszteletére szentelt (1422) egyházának plébánosa nevében 1332-ben 10 M. (M.-ként 48 g.-sal számolva) pápai tized fizetését ígéri az egri püspök, ebből 8 '/2 M. és 4 g. befizetésre kerül. 1334-ben és 1335-ben nem fizetett. 1387-ben a Kaplony nb-i Tiba fia Péterrel a Szűz Mária oltár előtt kötött szerződésből tudjuk, hogy az 1347-ben alapozott templom felépült, s a megválasztott plébános 1 hitszónokot, 11 káplánt és a gyermekek taníttatására 1 rektort köteles tartani. A plébánia kiváltságait 1422ben [Ludányi] Tamás egri püspök átírja és megerősíti. A templomhoz épített 2 kápolna egyikét Szűz Mária (1478: capeüa in honore gloriose virginis Mariaeprope par-lem eccl-m s. Sti regis in regali opido de Riuulodominarum Agr. dioc. fundata Szász 2000, 20), a másikat a Mindenszentek (1478: capella ad honorem omnium sanctorum prope par-lem eccl-m s. Sti regis in regali opido de RiuuldominarumAgr. dioc. fundata Uo.; TT. 1899. 238) tiszteletére szentelték. 1408-ban Omechin János volt bíró a vásárolt Girótót, másképp Tótfalut az itt álló, általa alapított Szent Miklós hitvalló tiszteletére szentelt ispotálynak adományozza, melyet Zsigmond király Mátyás rektor kérésére 1430-ban megerősített (az ispotály helyére: „alapkövei még ma is fellelhetők a város malmán túl az országút mellett" Palugyai, 503). 1429-ben az idevaló Mihály fia: Bálint a második plébánia, a Szent Lélek tiszteletére emelt rektora. 1437ben Brankovics György szerb despota a város határában a szigorú ferencrendieknek (saíuaíorianusoknak) kolostort építtetett, amelybe pápai engedéllyel 1438-ban költöztek be a szerzetesek. A kolostort a Szentháromság tiszteletére szentelték - ezt egy possessor bejegyzés tartotta fenn (XV. sz.: Iste liber est legátus eccl-e Sancte Trinitatis ... Riuuli Doninarum BiblHung. I, 194) - 1552-ben lerombolták (TT. 1892. 675). Csánki szerint a kolostor patrocíniuma a Megváltó (S. Salvatoris) volt (I, 467), helyére: „a reformátusok temetőjébe nyúló erős alapkövek egykori szentegyház sajátainak látszanak, s a hozzá közel kaszálló rét is 'klastrom mező'-nek neveztetik (Palugyai, 503). A Szent István király tiszteletére emelt, a XV. sz. végén átépített plébániatemplomot 1847-ben lebontották, csak a tornya és csúcsíves főbejárata maradt ránk. Látképe: MNM TKCsltsz: 51.177. Oldalnézete 1856-ból: MTAKK, RAL, K 1219/ 54. Eredetileg kéthajós, nagyméretű, a nyolcszög 3 oldalával záródó szentéllyel, amelynek É-i oldalához sekrestye, kápolna (ez utóbbi a D-i oldalon is) csatlakozott. A torony kerek ablaka felett I. Mátyás király címere, a D-i oldalon befalazott sírkő (Szász 2000). AXIX. sz.-ban É-ról Máramaros m., K-ről Giródtótfalu, D-ről Kővár vidéke, Ny-ról az Avas hegy határolta (Palugyai, 500). — M. Nagybánya, R. Baia Mare, j. MM. (Hnt. 1892, 1381: 36294 kh.). Ld. még Asszonypataka és Bánya alatt!
