Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Poniola, p. de ~ (Kállay I, 248; Uo. IX, 491); v. Ponola in C-u de Zothmar (A. II, 175; Uo. IX. 21); 1328: a parte t-e Poniula (Kállay I, 308; Uo. XII, 1); é.n. [1323-29 k.]: mg. Pet.J. Jo-is deponula (DL 56636; H. VII, 391; Kállay I, 52); 1332: Pet. de Panila (DL 50936-8; Kállay I, 399); 1335: ~ dePanyala (A. III, 200; AOkl. XIX, 588); 1337:p. Ponyala (DL 51056; A. III, 352; Kállay I, 516); 1342: ~ de Pony la (DL 3490; A. IV, 230); 1344: in p-ne Punyula (DL 51301; Kállay I, 765); 1350: p. Punila (DF 285821; TGy. 1822/III. 113-4, 76. reg.); 1369: Jo. f. Petri de Ponyla (DL 70653; Perényi 93); 1427: p. ponyola... in Zathmariensi C-us exist. (DL 54563; ÓMOlv. 288); 1428: p. Panywla (DL 54596). Bizonytalan eredetű hn. 1252-ben Semjén Panyola felé eső harmadát említik. 1264-ben [a Balogsemjén nb-i] Tompa fia: Benedek [a Panyolai cs. őse] és [az ugyanazon nb-i] Ubul fia: Mihály ispán [a Semjéni (Szabolcs m.) cs. őse] a [Szamos jobb parti] falut Egyed szatmári plébános, (V.) István ifjabb király feleségének a káplánja és [Mikolai] Mérk fia: Dénes ispán, poroszló (prist-o c-e DyonisioJ-o Merchi) jelenlétében 3 részre osztották, melyből 2, a Tisza és a Szamos közötti felső rész a Túr mocsárral Benedeknek, 1 alatta fekvő rész Mihálynak jutott. Ez utóbbi területén fekvő Netech és Kornycha mocsarakat hasonló arányban birtokolják. A váradi káptalan jelentését [a Kaplony nb-i] Baas mester, az ifjabb király udvarbírája erősítette meg. Szirmay (II, 361) téves 1247. évi közlése az 1264. és az 1347. évi oklevelek összevonásából keletkezett. 1292-ben a Semjén/!/ nb-i (de genere Seemyen) Ubul fia: Mihály és fiai panasza szerint [a Borsa nb-i] Tamás fia: „Kopasz" Jakab IV. (Kun) László király halála után az osztáskor nekik jutott Panyola birtokát is - ahol elrontott várhely van, s a Szamoson 2 malom - álvétel útján megszerezte. A vár építésére 1288 körül még IV. László adott engedélyt, aki megparancsolta Szabolcs és Szatmár megye nemeseinek, hogy Mihály ispánt vára felépítésében segítsék (DL 56462; F. V/3, 319; W. IX, 562; magyar fordítása: Árpád-kori és Anjou-kori levelek. Gondolat kiadó, 1960. 215), a Szamoson működő vámszedőknek, s a szatmári és németi telepeseknek pedig azt, hogy Mihály és fiai: István és Pál - a várépítéséhez szükséges kő- és mészszállító (caementum) - hajói után vámot szedni ne merjenek, mert azok vámmentességet kaptak (DL 56472; W. IX. 561 ). Kért és Panyolát később [az Aba nb-i] Omode nádor és [a Kaplony nb-i] Jakó fia: András foglalta el, ennek jogtalanságát 1307-ben Ottó király állapította meg, aki visszaadta Ubul fia: Mihály ispán fia: István mesternek és testvéreinek. 1316-ban Panyolai Péter kiegyezik [a rokon Badalói (Beregm.)] Ivahon fia: Jakabbal 6 (40 d.os) penza lefizetésével, mivel Jakabot és fiát fogságban tartotta. 1318-21 között Panyolai János fiai: Péter és Mihály közti per végén az előbbi az utóbbinak 1 M.-t ad. 1319-ben Mihály fia: István mester és féltestvérei: László és Mihály megosztoznak birtokaikon, szabályozva a Szatmár m.-i Panyolán a disznók makkoltatását. Valószínű ez ellen tiltakozott Panyolai Péter az 1320-ban ellenük folytatott perben (A. I, 587; AOkl. V, 945). 1323-1329 között Panyolai János fia: Péter mester erdőben legelő sertéseit hajtotta el Pál mester szamosszegi albíró, kiváltásukat rokonuk, Kallói (Szabolcs m.) Egyed fia: Iván mester intézi. Péter 1325-ben a nádor előtt tiltja összes szomszédait Panyola birtokának a használatától. Az 1325. évi nagy osztáskor Mihály fiai: Mihály és László, valamint István fia: János kapták Panyolát. Emiatt 1335ben Panyolai Péter panasszal élt, hogy őt az osztályos javakban megrövidítették. Ugyanő [felesége Klára, ? Homoki (Ungm.) Gábor leánya (1342: DL 51183; Kállay I. 652)] királyi ember (1332), Csalános (Bihar m.) ügyében tanú (1342). 1337-ben Péter [volt szöllősi (Ugocsa m.] pap a Szatmár m.-i Panyolán lévő részét testvérének, Mihály fia: István fia Jánosnak 30 M.ért 6 évre zálogba adja. A Nagysemjéniek 1344. évi osztásakor „Sző" (Zew) Demeter fundusa László testvére, Mihály fia Miklósé, „Szegény" (Zegun) János kúriája Mihály fia: László fiaié, Péteré, Miklósé, Ubulé és Mihályé, „Cseh" (Ceh) Péter kúriája István fiaié, Istváné, „Lengyel"