Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással (v.o. 1292/407: nob. vir Barth, f. Ompod de Bagamer de genere Gwthkeleth H. III, 41). Amajtényi királyi uradalom részét képező [Szamos bal parti] falu feltűnésekor, 1238-ban, Ekkul föld határjárásakor a [? Szatmárból] idevezető utat említik. 1373-ban I. Lajos király utasítja az egri káptalant, hogy [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) Pető fiai: János és István mesterek, udvari vitézek Ombod, Dob, Zsadány és Mérk birtokainak határairól szóló okleveleit keresse elő. Innen származik egy [Kak-]Szentmártonban élő jobbágy (1379). 1393-ban Szántói Petőfi János Zsigmond király engedélyével birtokait - így Ombodot is - leányának, Katalinnak, [a Gutkeled nb-i ecsedi] Bátori János feleségének adja, akiket és gyermekeiket, Istvánt és Potenciánát iktatni rendelnek e birtokba is. 1405-ben Meggyesi néhai Simon bán fia: János fiai: Miklós és Simon e birtokon átkelve, Bátori Istvánnak itteni, a Szamos vizére építendő malmát levágatták. 1408-ban, e faluban fosztotta ki Geszterédi (Szabolcs m.) Miklós fia: Balázs [Kallói (Szabolcs m.)] Lőkös fia: Miklós mester 7, név szerint is felsorolt jobbágyát, 200 ft. kárt okozva. 1417-ben Zsigmond király új adomány címén Bátori István királyi asztalnokmesternek és Benedek, Tamás, Mihály, János és Bertalan testvéreinek adja. Pálfalvával volt határos ( 1376). Ref. temploma „jó állapotban" (Acta C.). — M. Ombod, R. Ambud, j. SM. (Hnt. 1892, 1430: 1309 kh.). O NAD 332. 1284: t. Anad (DL 98507; Károlyi I, 16); 1326/XVIII.: p. Onad (AOkl. X, 199,200, 203); 1330/572: ~ in C-u de Zothmar exist. (Telegdi, 128; Uo. XIV, 69, 86); 1333/572: p. Lazlowtheluk al. nom. Ounad, p. Ownad (Telegdi, 130-3; Uo. XVII. 100); 1414; pr. Onadtelke (Zs. IV, 2230); 1417: p. ~.pr. Onad (Uo. V, 1156); 1418; p. ~ (Uo. 2054); 1439: pr. Onadthelke inter p-nes Piskolt ac Vasad in C-u Zathmariensi exist (DF 224183 = LO AA. nro. 22; DF 224202-LO AA. nro. 40). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. 1284-ben Részege határjárásában említik, mint László és Egyed földjét, amely Toh-i Mikó fiai: Mihály, Pál és Benedek kisebbik Részege földjével határos. 1326-ban a szentjobbi (Bihar m.) apátság Piskolt, Részegei Sándor Részege, valamint [Körösi] Jakab fiai: Domokos és Duboch /!/ Onad birtokait egymástól elhatárolják. A felsorolt határnevek: Küsmöd folyó [fl. Kusmeud), Insdeu/?/ domb; Besenyő birtok, Piskolt és Részege, valamint Piskolt és Onad közös határpontjai. 1330-ban I. Károly király érvényteleníti azt az oklevelét, amellyel a Szatmár m.-i Onadot, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát, „Magyar" Pál gímesi várnagynak adományozza, mivel a [a Csanád nb-i Telegdi (Bihar m.)] Csanád egri püspök bemutatta a király 2 oklevelét a birtok neki történt adományozásáról. A Szatmár m.-i, Piskolttól D-re fekvő Lászlóteleke, más néven Onad birtokba 1333ban Jakab fia: Domokos és [Tohi] Mihály fia: János tiltakozása ellenére Telegdi Csanád esztergomi érseket iktatják be, amely már 1322 óta az övé volt, de jogtalanul elfoglalva tartották. A tiltakozók oklevéllel bizonyították, hogy a birtok É-i, Piskolt felé eső felét vásárlás címén bírják, ám korábbi tiltakozásukat bírói ítélettel nem támasztották alá. 1414-ben már Vasad tartozékaként számon tartott puszta, amelyet Részegei Balázs fia: György 3 éve elfoglalt. Ekkor Tapsonyi (Somogy m.) An timus fia: János birtoka Zsigmond király adományából; korábban [a Telegdiektől leányágon] Rupolyi (Somogy m.) Tamás fiaié, néhai Jánosé és Istváné volt, akiktől hűtlenségük miatt kobozta el a király. 1417-ben Részegei Balázs fia: György és fiai: Gergely, Balázs és Sandrin ősi tulajdonának mondják a Szatmár m.-i, lakóitól elhagyott puszta birtokot, amelyben őket Zsigmond király új adomány címén megerősíti. A birtokba iktatásnak 1418-ban Szarvadi (Közép-Szolnok m.) István leánya: Ilona, Szarvadi László fia: Jakab felesége, Erzsébet, Mindszenti (Közép-Szolnok m.) Ambrus felesége, Ilona és többen ellentmond-