Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

a désvári telepeseket és javaikat kíméljék. 1337-ben 34 tiszta ezüst M.-t az idevaló királynéi vendégek és jobbágyok nem fizettek ki Erzsébet megbízottjának. 1339-ben a királyné telepesei [a Káta nb-i] Vasvári Pál fia: Tamás bizonyos - 2 ekényi ( 1341 ) - földjeit elszántották és elfoglalták. A 2 helység (az ekkor először Szatmárnémetinek nevezett város) közötti határt 1341 ben jelölik ki, ez alkalommal említik az Ugocsa m.-ből, Lázáriból és Kútérből idevezető közutakat, ill. az Ér árkot (a határjárást ld. Vasvári alatt!). 1351-ben a város bírája, [gáji (Túróc m.) „Macska"] János fia: Domokos tiltakozik az ellen, hogy [a Hermán nb-i] Lackfi András, Szatmár m. ispánja megbízásából alispánja, [Gyakfalvi] Ábrahám fia: László jogtalanul vámoltatja a város polgárait Szamosszegnél, Csengéméi és a Szamoson történő átkeléskor. 1379-ben I. Lajos király mandátumaival tiltja Szatmár és Németi polgárait, hogy Asszonypatakát és Felsőbányát ólommal és különféle élelmiszerekkel ellátó kereskedőktől vámot szedjenek. Mária királynő itt keltezi oklevelét (1389). Az innen Szászra vezető utat, ül. az innen Jánkra vezető nagy utat (1314), és a Kútérről idevezető közutat ( 1341) említik. Vasvári Ny-i felével volt határos (1331: F. VIII/3, 522; AOkl. XV, 416). 1406-ban a Szatmárnémetinek is nevezett várost körbehatárolják. Ekkor Szemeretelek tartozéka (ld. ott!) révén Darával, továbbá Daróccal (ld. ott!), Lázárival (ld. ott!), majd Kisnémeti tartozéka (ld. ott!) révén Vasvárival, Mikolával, Szigettel és Homokkal érintkezett. Ugyancsak határos volt Batizházával, Sólymossal és Szentmártonnal. 1411ben Szatmárral együtt Zsigmond király (Lazarevics István] szerb despotának adományozza (az iktatás 1412: DF 220583=LO AA. nro. 14). Az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó Szent Jakab egyház (vö. 1514: Szent Jakab utca MW Szatmárnémeti, 28, 198) papja György, mint káplán és ugocsai alesperes az erdélyi püspök Szatmár és Ugocsa m.-i tizedszedője (1325). Pál mester [Szécsi András] erdélyi püspök Meszesen túli általános helynöke, ugocsai főesperes itt keltezi oklevelét (1327). Johann plébánosa 1332-ben 13 d. pensa-t és 10 pensa-t, 1333-ban V2 finom ezüst budai M. pápai tizedet fizetett. Ugyanő, mint Meszesen inneni helynök leánynegyed ügyében intézkedik (1337>381: DL 40760; 1348). 1400-ban IX. Bonifác pápa a régi és addig megtartott szokásra hivatkozva megerősítette az esztergomi érsek lelki joghatóságát a németi plébániaegyház felett is, ami arra vall, hogy az eredetileg királyi udvari kápolna—magánegyház volt (vö. Kiss Gergely: A királyi egyházak helye a középkori magyar egyházi hierarchiában. In: Medievisztikai tanulmányok. Szerk.: Marton Sz.-Teiszler É. Szeged, 2005. 57-69). A város Árpád-kori/?/ pecsétjén egy 3 tornyú templom látható (OSZK 2230. Fol. Lat. ; T. 20 /l 902/ 84, a forrás megnevezése nélkül). A 3-3 pillérrel tagolt, háromhajós, a nyolcszög három oldalával záródó, hosszított szentélyű, Ny-i oldalán tornyos templom alaprajza Natale Angielini olasz hadmérnöktől, 1565-ből (Bura 2005, melléklet). 1339-ben az itt épült Boldog Miklós/!/ hitvalló (domonkos rendi) kolostorába menekült a szatmári kamaraispánok elől Szárazberki István fia: László, állítólagos hamis pénzverő. A kolostor 2 szamosi malmára 1578-ban úgy emlékeznek, hogy azok egykor a Szent Dénes/!/ cönobiumhoz tartoztak (U et C. 47: 41 ). A kolostor tető nélküli távlati képe 1565-ből: (Bura 2005, melléklet). .Alapfalait a volt szolgabírói hivatal helyén, a Perényi utcában (ma: Ady Endre u.) fedezték fel" (MW Szatmárnémeti, 178). Szent Erzsébet tiszteletére szentelt ispotályának vezetője, Elekes Bálint mester tanú (1477). Szirmay szerint a XV. sz. elején Darah, Daróc, Lázár(i), Vasvári, Mikola, Homok, Sziget, Batizháza, Salamon /! : Sólymos/ és Szentmárton (I, 15Q>), a XIX. sz.-ban Dara, Pete, Puszta-Daróc, Lázári, Homok, Mikola, Egri, Batiz, Vasvári és Szentmárton (Palugyai, 480) határolta. — M. Szatmárnémeti, R. Satu Mare része (Hnt. 1892, 1550: 31764 kh. összterület).