Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
(Zichy I, 614-6; AOkl. XXV, 461); 134 l/XVI.: civitas Zathmar Némethi) -Zathmar neme thy (Uo. XXV, 228, 241); 1348: Jo. pleb. de Nempthy vicarius de extra Mezes (DL 76892-3; Zichy II, 306-7); 1351: Dom.f. Jo.-is iudex civitatis Nempthy (DF 253442; F. IX/2, 118); 1379: cives... de Nempthy (DL 42131 ) ; 1389/423: Dat. Nemethy (DF 275889; DocVal. 369) ; 1400: ... et de Nemti par-les eccl-e (Vat. 1/4, 199); 1406: civitas Zathmarnemthy, — Nemethy (DL 78746; Zichy V, 478-9); ~ (DL 90754; Zs. II/l, 5064, 5087); 1406/630: ~ (DF jelzete nincs! LO Metales Szatmár, nro. 28); 1411: civitas in C-u Zathmariensi habit. (DF 273747=LO Stat. D-231; Szerbia, 52, 55); 1477: Valentinus Elekes mg. hospitalis b. Elisabeth... de eadem Nempthy (DL 81791; Zichy XI, 198). Ahn. jelentése 'német[ek)é\ Német telepesek lakóhelyére utal. A feltűnésekor, 1216-ban a szatmári németek falujában lakó Mérk ispánnak [a Mikolai cs. ősének] II. András király Mikola földet adományozza. Fia, Szatmári/!/Dénes 1250-ben Terebes föld iktatásánál jár el. András király Béla királyfi és a főurak tanácsára 1230-ban megállapítja a Szamos melletti Ijobb parti] német vendégek (telepesek) katonáskodási és a király megvendégelésére vonatkozó kötelezettségeit (bírájuk fegyveresen, 4 íjásszal köteles a hadban megjelenni, a királynak ottlétekor ebédet és vacsorát kell adni), papot, bírót szabadon választhatnak, felettük csak a király és a tárnokmester ítélkezhet, papjukat - akié a dézsma 'A-e - ugyanakkor kiveszi a sárvári (ugocsai) esperes joghatósága alól, s az erdélyi püspök bírósága alá helyezi. A Szamos folyón lévő révet vámfizetés nélkül használhatják, úgy, hogy a szatmári várispán, sem a király kamaraispánja, sem mások a mondott hidakon (!) vámmal nem zaklathatják őket. A király felé kalangyánként 12 pénzt fizetnek. Megkapják [? a Káta nb-i] Simon fia: Dénes velük szomszédos volt földjét is, amelybe Chudruk (Hedrik, Csedrek) poroszló vezeti be őket. 1261-ben a désváriak (Belső-Szolnok m.) a szalacsi (Bihar m.) és szatmári telepesek kiváltságait kapják katonáskodás tekintetében. 1268-ban Vasvári és Szentmárton határainak elválasztásakor Vasvári és Németi falu, továbbá [a Káta nb-i] Gábor mester földje közös főhatárjelét említik, valamint a Németihez tartozó kaszálót. Szentmárton határjárásában a Németihez tartozó But földet és az innen Németibe vezető utat. 1270-72 között V. István király Makabeus németi telepesnek adományozza Szekeres és Zsarolyán földeket. 1290-ben IV. (Kun) László király megtiltja az itteni telepeseknek, hogy [a Balogsemjén nb-i] Mihály ispán és fiai: István és Pál mesterek - (a panyolai] várépítéshez szükséges kő- és mész (caementum) - szállító hajói után vámot szedni merjenek, mert azok vámmentességet kaptak. 1297-ben III. András király parancsolja meg az itteni vendégeknek, hogy vizsgálják ki: vajon jogszerűen űzték ki birtokaikból [a Balogsemjén nb-i] Ubul fia: Mihály ispán fia: István mestert, apját és testvéreit. A város bírája és lakói bizonyítják István mester és testvére, Pál hűtlenségét. Ugyanakkor és 1297-99 között viszont arról állítanak ki oklevelet, hogy Mihály ispán fiai: István és Pál a zavaros időkben védték Németi és más szabad városok lakóit. Egy hamis oklevél szerint I. Károly király 1310-ben átírja IV. Béla király privilégiumának a váradi káptalan pecsétje alatt kiadott másolatát, amely tartalmazza II. András király 1230. évi kiváltságlevelét. A város rektora 1321-ben Keresztély mester, piaca hirdetőhely (1322). 1323-ban idevaló telepesektől tudakoznak peres ügyben. Ugyanakkor említik Vitkai-nak mondott János németi polgárt, aki perben áll [Vajai] Ábrahám fia Jánossal. 1324-ben az idevaló telepesek javasolják Orosziban, a Tapolnak folyón egy híd felállítását. 1328-ban a bűneiért itt akasztották fel Miklóst. A következő évben [a Csór nb-i Gönyűi (Győr m.)] Péter fia: Pető mester, a város bírája panasza szerint [a Csák nb-i Darahi] Mihály fia: Péter rátört Németi városra - amelyet ő királyi honor gyanánt bír -, s meg akarta ölni, ezért Szatmár városába menekült, ám 100 M. értékű vagyonát Péter elvitte. A bajvívás előtt kiegyeznek. 1331-ben I. Károly király a németi polgárokat is felszólítja, hogy ne háborgassák