Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

1384-ben Naményi László fia: Szaniszló panasza szerint rokona, Lónyai Jakab fia: Miklós és fiai: László és János birtokviszályuk miatt 62 sertését erőszakkal elhajtották. 1389-ben az­zal vádolják Naményi János fia Lászlót és György fia Ferencet, hogy [a Balogsemjén nb-i] Kallói (Szabolcs m.) Ubul mester szálkai (Beregm.) jobbágyaitól 10 ökröt elvettek. 1392-ben Naményi László fia Szaniszlót [a Baksa nb-i] Eszenyi (Szabolcs m.) Tamás ellene folytatott perében meg nem jelenés miatt bírságolják. 1397-ben [a Káta nb-i] Csarnavodai (Beregm.) Tamás fia: Mi­hály zálogos részbirtoka, amelyet már Bereg m.-be számítanak. Az itt tartani szokott vásárt 1386-ban és 1405-ben említik. Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó (ta­lán Szent Gergely tiszteletére szentelt, vö. Kubinyi: Városfejlődés 79) egyházának Péter papja 1333-ban 4, az 1334-ben 3 g. pápai tizedet fizetett. Ref. temploma „kőből, hajdan katolikus, a régiségtől a falai gyengék, zsindellyel hasznosan fedve, boltozott szentéllyel, a sekrestye tető nélkül" (Acta C.). AXIII. sz. második felében épült templomát 1937-ben lebontották, alapraj­za: SzSzII, 423. —Vásárosnamény, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1652: 2257 kh.). NAMÉNY 2. 323. 1332-4/PpReg.: Barnabas sac. de Nomen, ~, ~ (Vat. 1/1, 107, 121, 134); 1341/342>482: t. ~ (AOkl. XXV, 612); 1387:p. Nameyn (Zs. I, 10); 1391: p. Nomen (DL 7856; Csáky 1/1, 169), ~ ettributiad ~ pertinent. (DL8016; DocVal. 461-2); 1403: p. Nomyn (Zs. H/1, 2730); 1418: p. Namen (Uo. VI, 1378); 1419: p. Nomyn (Uo. VII, 817); 1425: p. Namin (DF 209618=LO Metales Szatmár, nro. 8); ~ (DF 209648 = LO Metales Szatmár, nro. 50); ~ (DF 20965 l=LO Metales Szatmár, nro. 53); 1425/769: p. Namyn (DL 68637; 72415); 1436: p. Nomyn (DL 12882-4, 12891 ; Csánki D., Száz. 27/1893/224; az iktatást és a másolatokat ld. Csaholc alatt!); 1462: p. Kysnomyn (DL 15736); 1462/XVhT.: ~ (DL 99012); ~ (DF 211088 = LO Stat. B-330). A falu feltűnésekor, 1332-ben az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó egy­házának Barnabás papja 4 g. és 40 d., 1333-ban 11 g. és 40 d., 1334-ben 2 magyar d. pá­pai tizedet fizetett. 1341 -ben a jánki uradalom határjárásakor a Szopsa birtok és Namény föld közötti Rakatyáspatak helyet {locus Rakatyaspathak) említik. 1387-ben Matucsinai (Bara­nya m.) Demeter fiai: Miklós, László és Ferenc e birtokát is - mivel a lázadó Horvátiakhoz és Palisnaikhoz csatlakoztak - Zsigmond király elkobozta, és [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szol­nok m.) Pető fiainak, Jánosnak és Istvánnak, valamint [a Gutkeled nb-i] Nagyrozsályi György fiainak, "Kun" Lukácsnak, Gergely váradi főesperesnek, és Kálmánnak adományozza. 1393­ban Szántói Petőfi János Zsigmond király engedélyével birtokait - így kisnaményi részeit is ­leányának, Katalinnak, [a Gutkeled nb-i ecsedi] Bátori János feleségének adta, akiket és gyer­mekeiket, Istvánt és Potenciánál beiktatni rendelnek e birtokrészbe és vámjába is. Azonban 1395-ben Matucsinai László és Ferenc e birtokát is visszakapta a királytól (Zs. I, 3911 ). De 1403 előtt részbirtokos volt itt a másik ágbeli, magát Gyarmatról [Cseményi (Baranya m.)] nevező Lőrinc fia: Domokos, aki szintén a hűtlenség vétkébe esett, ezért itteni birtokrészeit Zsig­mond király új adományul Bátori Péter fia Jánosnak adta. 1418-ban Zsigmond király a gyar­mati uradalomhoz tartozó Namény 1/8-t Bátori Péter fia: János fia: István asztalnokmester­nek, és Benedek, Tamás, Mihály, János, Bertalan testvéreinek új adományul adja. Ezt 1419­ben megerősíti. 1425-ben mint Bátori István, Rozsályi "Kun" Miklós és Jakab, valamint Matucsinai Miklós fiai: Domonkos és Miklós birtokát - CsaholccaJ együtt - a váradi püspök­ség Ricse birtokától határolják meg. (A határjárást ld. Csaholc alatt! ) 1436-ban Zsigmond ki­rály Matucsinai László fiai: István és János, Demeter fia: Demeter pap, Miklós fiai: Miklós és Péter, Lőrinc fia: Domokos és ennek fia: Frank itteni birtokrészeit is - mivel hamis oklevelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom