Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Marhard fia: András Potenciána leánya, Toldi (Bihar m.) György fia: László felesége kijelenti, hogy leánynegyede és anyja hitbére és hozománya dolgában e Károlyi-birtokból is kielégítették. 1424-ben a csanádi káptalan előtt tesz bevallást Ősi (de Ews, Zaránd m.) Janka fia: László fia: Janka, apja és annak testvérei: Simon és György nevében. Mivel a nagy távolság miatt gondját nem viselheti - a lakóitól elhagyott - Mezőreszegét Károlyi Mihály fia Láncra és László fia Jakabra bízza, használatukba adja. 1436-ban a nádor ítélete alapján Szarvadi István özvegye, Ilona tiltakozása ellenére Részegei Györgyöt iktatják az üres Mezőreszege, egykor Olivér fia: Pál által bírt részeibe. Szarvadi István özvegye, Ilona, másképp Miklósasszony (Myklosazon) anyai nagyatyja, Részegei Pál révén tartott igényt anyja leánynegyedére (mivel annak más leánya nem volt), így Mezőreszege részeire (DL 99366, 98955; Károlyi II, 189-192; 200-2). Ugyanakkor a Kaplony nb-i nemesek {nob-es de genere Kaplen), Vetési László fia: Jakab, Ambrus fia: István, Bagosi Péter fia: Péter és Károlyi Mihály fia: Lanc és számos távollévő társaik, valamint Kidéi Pál fia: András és rokonaik az országbíró előtt megegyeznek, hogy ha per alatt lévő pusztát megnyerik, akár részben, akár egészben, azt egymás között megfelezik. Az egyezséget 1439-ben megerősítették (DL 98958; Uo. II, 216). A per kimenetelét nem ismerjük, de 1446-ban Károlyi Demeter özvegyét, Dengelegi Zsigmond leányát, Annát hitbére és hozománya dolgában e pusztából is kielégítették. 1496-ban Szentjánostelekének is nevezik, valószműleg egyházának védőszentjéről. Ld. Szentjános alatt is! — Nagykároly határába olvadt (Hnt. 1892, 1388: Szent-János). MEZÖSZENTPÉTERI Mezőpetrivel azonos, ld. ott! *MICHÁZA 309. 1382: Greg./. Lad-i de Michhaza (DL 77852; Zichy IV, 232). Az idevaló László fia: Gergely 1382-ben kiküldött a Szekeresieknek a Bátoriak elleni perében, darnói és bagosi nemesek között felsorolva. — Elírt helynévvel van dolgunk: László fia: Gergely mikolai nemes volt. MICSKE 310. 1261/350: p. Mixy (DL 76970; Zichy I, 11; ld. még: DL 77342, 7772); 1284/364: p. Mikusy, t. Mykusy (DL 76164; Uo. I, 55-6); 1339:p. Myxi (AOkl. XXIII, 491); 1379: p. Mykusy (DL 77727; Zichy IV, 90). A hn. elsődleges alakja Mikese; puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A települést - neve említése nélkül - mint [a Káta nb-i] Rafael ispán földjét Mikola 1216. évi határjárásában Kisnémeti után sorolják fel (DL 52728; TT. 1903, 118). 1261-ben Rafael fia: Gábor mester és testvérének, Tamásnak a fia: Rafael kiegyeznek István herceg előtt: Micskét közösen és egyenlően birtokolják. 1284-ben a Káta nb-i Gábor fia: Tamás [a Lázári cs. őse] és Rafael [a Vasvári cs. őse] fiai: Tamás és Pál osztoznak birtokaikon: az utóbbiaké lesz a település fele az erdős résszel, míg a síkság felőli rész a faluhellyel az előbbié. Ekkor Micskét ketté is választják, a határ Lázári falu K-i végénél kezdődik s innen egyenesen Vasvári felé halad. 1339ben Vasvári határjárásakor Kisnémetivel és Vasvárival közös határpontját említik. 1379-ben Vasvári Tamás fia: „Fekech" Miklós keresetét nemzetségtársai: Csarnavodai (Bereg m. ) Tamás fia: György, István fiai: István és Miklós, János fia: Jakab, Fülöp fia: János, valamint Surányi (Bereg m.) Gábor fia: Sebestyén, Lázári Tamás fia: Miklós ellen Micske részbirtoka iránt is Szepesi Jakab országbíró elutasítja, őt pedig vérdíjában és a birtokok becsüjében elmarasztalja. Ekkor három korábbi oklevelet (1261, 1284, 1364) is bemutattak és átírtak. 1554-ben már