Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

és Koszta máramarosi birtokainak [Szlatinka, Hódospatakfalva, Kopácsfalva, Deszeháza, Hernécsfalva és Sugatagfalva] határjárásakor Mittelberget szomszédnak és királyi birtoknak mondják. 1360-62 között Asszonypataka és Középhegy bírái, polgárai és esküdtjei Himfi Benedek [a döbrentei (Veszprém m.) ág őse] máramarosi és ugocsai ispánhoz intézett levelükben bírói széke elé viszik az „Oláh" [Gyulaházi (Máramaros m.) Gyula fia:] Dragos lórablásairól és emberöléseiről szóló ügyeiket. A város jogait Hekkmannus-Henchmann bíró és Péter jegyző kérésére I. Lajos király 1376-ban Nagybányával közösen megerősíti, a két város bányászati rendtartását közös alapokra fekteti, közös kamaraispán felügyelete alá helyezi, akivel a város tanácsa együttes bíráskodással gyakorolhatja a pallosjogot; heti két alkalomra vásártartást engedélyez, adójuk pedig Szent György-napkor fizetendő évi 1000 arany ft. E kiváltságlevelet 1393-ban Zunkerr-Zunkher-Junkher András bíró Zsigmond királlyal is megerősítteti. Talán ekkor készítették a város 50 mm. átmérőjű pecsétnyomóját, amelynek felirata: + S [IGILLVM] * CIVITATIS * DE * MEDIO MONTE *, azaz: .Középhegy város pecsétje." 1379-ben I. Lajos király mandátuma biztosítja Asszonypataka és Középhegy polgárainak az ide irányuló, az ércnyeréshez szükséges ólom és az élelmiszerek háborítatian szállítását. 1383-ban a középhegyi polgárok panasza szerint Balk vajda, volt szatmári ispán testvéreivel, Drággal és Jánossal a város környéki királyi erdőben, a Fekete-erdőben (in silva sua regali Mora) fát vágatnak, szenet égettetlek, ezért kérik a bányászat zavartalan végzése miatt a nevezettek kitiltását az erdőkből. Mária királynő arra kéri az utóbbiakat, hogy ne akadályozzák a fenti erdő szabad használatát ( 1384). A város jegyzője 1385-ben Péter. 141 l-ben Zsigmond király Asszonypatakával együtt [Lazarevics István] szerb despotának adományozza (az iktatás 1412-ben DF 220583 = LO AA. nro 14). Az egri püspökség alá tartozó, Szűz Mária tiszteletére szentelt (1452/465: de eccl. in civitate de Medio Monte in honorem Gloriosissimae Virginis Marie

fundata et constructa DL 14582; Wenzel: Bányászat 115; TT. 1898. 374) egyházának János papja 1333-ban 24 g. pápai tizedet fizetett. 1452-ben Hunyadi János kormányzó a Szűz Mária templom elvett orgonájának ellenértékeként az itteni aranybányák után fizetendő bányabért [urbura) adományozza az egyháznak. AXIX. sz.-ban É-ról és K-ről Máramaros m., D-ről Sürgyefalu, Nyegrefalu, Lácfalu és Magyar-Kékes, Ny-ról Giród-Tótfalu és Fernezely határolta (Palugyai 516). — M. Felsőbánya, R. Baia Sprie, j. MM. (Hnt. 1892, 1107: 12460 kh.). MEGYERLEHOMORÓD Ld. Homoród 2. alatt! MEGGYES 1. 300. 1271/409: hospitibus de v. Megges/]/ (DL 31053; F. VII/3, 71; X/4, 859; RAII/1, 2079); 1271 >409/746!: ~ (a másolatok felsorolása: AOkl. XIII, 294); +é.n.[ 1274]/l409: prope Medyes/M iuxtaß-m Zamus adiacentes (DL 31053; Sztáray I, 17); 1280: p. Medyes (DL 30293; H. VI, 260); 1280/788: ~ (Csáky 1/1, 16); 1281>409:p. Megges (DL 31053; F. VII/ 3, 88; X/4, 858); é.n. [1315]: in Medyes (W. XII, 207; az évszámra ld. Karácsonyi: A hamis... 115. sz.; AOkl. IV, 141); 1319: Dat. in ~ (A. I, 505; AOkl. V, 391); 1326/385: ... de Medyez-Medyes (A. VII, 73; Kállay I, 275; AOkl. X, 382); 1329>409:p. Megges (F. VIII/5. 192; AOkl. XIII, 294); 1329>409/746:

p. Medgyes (F. X/4, 859; DocTrans. XJV/2, 400; AOkl. XIII, 294 az összes másolat felsorolásával); 1331 : Sr./. St-i de Medies (Sztáray I, 67; AOkl. XV, 174, 496); 1332-5/PpReg.: Emericus [sac] de ~, [sac] de Moggies,pleb. deMedies (Vat. 1/1, 334, 355, 371); 1337: St.f St-i de ~ (DL 85238; Sztáray I, 121); 135l:p. Medyes (DL 30116, 30117; DF 257935; átírások és másolatok: DL 4233, 4234, 4235, 5173, 29992, 30099, 30118, 31063, 31095, 31096, 37138, 70631, 70644, 70930, 71866, 72007,