Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

MARCELLFALVA 294. 1272: v. Marcelfolua iuxta Zomus (DL 50625; W. VIII, 395; RA II/l ,2214; Kállay 1,13); 1279: v. Neugrad,... quam quondam Marcellus nomine suo Marcelfoluua nuncupavit; v. Marcelfoluua sive Neugrad (Jászói konvent o. lt. DF 251666; H. VI, 254). A Szamos menti település 1272-ben [a Balogsemjén nb-i] Ubul fia: Mihály ispán kezén tű­nik fel, aki Marcellfalva falu ügyében Demeter szatmári ispánt, mint bírót kielégítette. Egy 1279­ben létrejött egyezség szerint eredeti neve Nógrád volt, amelyet Radalfi Marcell feldúlva 60 M. kárt okozott, és saját nevéről Marcellfalvának nevezett. Most az ő tettéért fiainak, Jánosnak és Péternek kell felelniük, akik visszaadják Mihálynak Nógrádot, s hozzá Mok föld 1/3-t, amelyet Marcell [a Káta nb-i] Simon fia Györgytől szerzett vétel útján (DL 50626; W. IV, 208). — Mok sorsában osztozott. MARKEBTELEKE 295. É.n. [1282k.]: t-m... Markebteluke voc-m (DL 82736; Zichy I, 68; RAII/2-3, 3566). A hn. puszta szn.-bői keletkezett magyar névadással. A települést 1282 körül IV. (Kun) László király adományából kapta [a Gutkeled nb-i] Tiba fia: Miklós ispán [a Gacsályi cs. őse], amely az utód nélkül elhalt rokona, [a Gacsályon lakó] örökös nélküli Pelbárt ispán birtoka volt. Az oklevél közelebbi keltét onnan állapíthatjuk meg, hogy tudjuk: (II.) Pelbárt 1280 előtt halt el, az iktatást végző [Csák nb-i] Bare fia: Ugrin 1281-től szerepel okleveleinkben. — Tiba emlékét a zajtai határban található Tibahát (Kálnási-Sebestyén, 536) őrizte meg, Markebteleke tehát Gacsály, Rozsály és Zajta környékén kereshető. MARTOM 296. 1329: Dat. inMortoni (AOkl. XIII, 614); 1357:p. Martuny (DL 51733; A. VI, 549; Kállay II, 1211); p. Mortuny (DL 51745; Uo. II, 1223); ... de Morthuni, ~ de Mortun (DL 51742, 51779-80; Uo. II, 1220., 1257-8); 1358: Paul./. Beke de Mortun (DL 51798; A. VII, 158; Kállay II. 1276); ~ de Murtun (DL 51801; Uo. II, 1280); 1373: ...de Martuny (DL 96481 ); 1374: And., Lad. et Valentinus de Morthony... de C-u Zathmariensi (DL 77583; Zichy III, 567); 1391: Valentinus et Lad.J. BekeJ-i Pauli de Marton; Jo.J. Beke de ~ (DL 98673; Károlyi I, 449-50); 1411: cum t-s vacuis seupr-s ... Martoni (Zs. III, 733); sessio Marthoni (DL 39504; LK 9/l931/73, 54-5. reg.); 1414: pr. Martony (Zs. IV, 1699); 1415: pr. Marth/ !/(Zs. V, 129); 1416: p. Martini (Uo. 1910); 1445: pr. Martoni ... intra m-s p-num Janosy etHodaz (DL 39556; LK 9/1931/90, 114. reg.); 1459: pr. Martonos (DF 222803 = LOAA. nro. 52); 1516: pr. ~ (DF 224904 = LO AA. nro. 48); é.n. [ 1522 k]: Marthonyzele (Maksay, 230). A hn. a Marton szn. -i birtokosképzős származéka, jelentése 'Mártoné'. A névadó vagy a Rohodiak rokonságában keresendő, ugyanis az egyik Martonit, [Pál fia:] Beke fia Jánost 1356­ban Rohodinak mondják (DL 51699; Kállay II, 1176). Vagy azonos azzal a [Kaplony nb-i] Morrunus-sal (t 1303 e.), akinek leánya [Derzsi] Sándor (1303-08) felesége volt (AOkl. I, 383). Településünk tehát a XIII. sz. utolsó harmadában jött létre. 1329-ben [a Zsidó nb-i Szántói (Közép-Szolnok m.)] Pető mester szatmári ispán és a 4 szolgabíró itt adja ki oklevelét. A tele­pülés 1357-ben [Jánosi] „Kántor" Bereck és Loránd kezén van, amely a birtokukat képező Hodásszal és Ruszkával együtt a Macsolaiak (Bereg m. ) Radalf falujával határos. A vitatott kö­zös határ miatti per (DL 51753; Kállay II, 1234) kimenetelét nem ismerjük. Még ez évben s a következőben említődik az idevaló Beke fia: Pál, aki megyei kiküldöttként vagy királyi ember­ként jár el (DL 51799-800, 51802; Uo. II, 1277, 1279, 1281). Pál fia: Beke fiai: Bálint, László és János Dobos és Olcsva határperében eskütársak (1391). 1373-ban Martoni Beke fia: Já-

Next

/
Oldalképek
Tartalom