Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

ró elutasítja, őt pedig vérdíjában és a birtokok becsűjében elmarasztalja. A falu Pete (1320, 1333) és Vasvári (1339: AOkl. XXIII, 491 ) határosa. 1406-ban Szatmárnémeti várost Lázári felől is meghatárolják. Ekkor említik a Csahocerge medrét, a Németi és Lázári közötti nagy utat, a Mikola és Németi közötti utat. Az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó egyházának Tamás papja 1333-ban 2 évre 8 g. és 60 d., Herbord papja az 1334-ben 38 d. pápai tizedet fizetett. Középkori templomából csak a főfalakat és 2 támpillért hagyták meg az újjáépítéskor (Henszlmann 1864, 149). AXIX. sz.-ban Szatmár, Batizvasvári, Homok, Sár, Kis- és Nagypeleske, valamint Pusztadaróc határolta (Pesty, 1864). — M. Lázári, R. Lazuri, j. SM. (Hnt. 1892, 13102: 3661 kh.). LEGÉNYSÁRA 275. 1421 : pr. Legensara (DL 98843; Károlyi II, 64); 1466:pr. ~ (DL 99022; Uo. II, 373). Ld. a Heténypuszta alatt írottakat! — Fény határába olvadt (Pesty, 1864: Legény sárföld a csomaközi dűlőben). LIPPÓ 276. 1409: p. Lipo (C. Tóth: Lelesz III, 185); 1476: p. Lypo (DF 284280; LO Acta Bercsényiana IX-20); 1492: p. Lippo (DF 211896-LO Stat. M-88); 1493: p. Wolachales: ... Lyppo (DL 71579; Csáky 1/1, 476). Nevét a rajta keresztül a Szamosba folyó Lipóc {'hárs'jelentésű szláv szó) patakról kapta (Pesty, 1864). Egy XIV. sz. végi hamis oklevél szerint [a Kaplony nb-i] Nagymihályi (Zemplén m.) András (1258-1307) adta Lippót, mint [a nem létező] Jakóvár tartozékát leányának, Katalinnak (f 1351 ), [a Pok nb-i Meggyesi] Mórichidai (Győr m. ) Miklós ( 1270-1319) második feleségének hozományul (DL 31053; SztárayI, 17; Schönherr, 409). 1409-ben Csáki István fia Györgyöt [volt szatmári, ugocsai és székely ispánt] zálog címén iktatják e birtokba is. 1476ban Meggyesaljai Móric bán fia: István ama panasza kivizsgálását kéri, miszerint lippói házát vagy kúriáját lerohanták, jobbágyait kifosztották. 1492-ben özvegyét, Margit asszonyt, [Malomvízi (Hunyad m. ) Kenderes leányát] iktatják e birtokba is, aki azt férjétől vásárolta. A következő évben a Krassóhoz tartozó román lakosságú falut az özvegy rokonának, Butkai (Zemplén m.) Péternek adja halála esetére. AXIX. sz.-ban K-ről Borhíd, Ny-ról Krassó határolta. A hagyomány szerint az első falu a krassói határszélen, aBucsum dűlőben volt, majd innen a Mogyoróssal határos kórodi pudzer dűlőbe költöztek, onnan a jelenlegi falu helyére, a Szamos közelébe (Pesty, 1864). —M. Szamoslippó(1907), R. Lipáu.j.SM. (Hnt. 1892, 1321: 2353 kh.). LOH 277. 1313: wulg. t. Lok [o: Loch] (AOkl. III, 607). A hn. alapja a szláv eredetű 'logi>', jelentése 'erdő'. Más vélemény szerint a lok 'kis völgy, mélyedés' jelentésű. 1313-ban [a Gutkeled nb-i] Tiba fia: Mihály [az Apagyi (Szabolcs m.) cs. őse], ill. Tiba fia: Péter [az Atyai cs. őse] és testvérei: László, Tamás és János elhatározzák, hogy a közönségesen Lohnak nevezett örökölt földjüket is felosztják. — Talán azonos azzal a nagykiterjedésű földdarabbal, amely Csaholc (Pesty, 1864: ,Xoh alja nevezetű helyiség/!/Nyra, a kisnaményi határszélen"), Kisnamény (Uo.: ,JLoh, vagy másképpen VárLoha, hajdan a Rozsályi uradalmi várhoz tartozott") és Vámosoroszi (Uo.: Loh] határában terült el. LÖKÖSf-TELEKE) 278. 1326: Dat. in Lucus, ~ in v. Lukus (AOkl. X, 286., 293., 306., 335); 1365: p-m