Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

az innen Nagymihályra (Bihar m.) vezető nagy utat említik. 1339-ben [a Gutkeled nb-i, vö. 1220: Jo-mf-m Salamonis de genere Gledguth (VR. 50.§, 245)] Körtvélyesi [Farkas fia: Elek fia: Ekch fia:] Salamon fia Jánost [a Gúti (Szabolcs m.) cs. ősét] a Bereg m.-i Atya birtokon 1336-ban történt hatalmaskodással vádolják. Ugyanő Csalános (Bihar m.) ügyében tanú (1342). 1340-ben az ugyanazon nb-i Atyai Detre fia: Pál és Mihály halálával birtokuk Körtvélyesi Péterre, Györgyre és Jánosra szállt. 1344-ben az azonos nb-i Balkányi (Szabolcs m.) [Farkas fia: Nándor fia: Pál fia: Lőrinc fia:] János fiai: László és Fábián e birtokuk feléta Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt egyház kegyuraságának a felével - nővérüknek, a hajadon Ilunch-nak leánynegyed fejében átadják. 1345-ben Gúti János és a Balkányiak régóta folyó perében megegyezés születik: Körtvélyesnek az úttól K-re eső felét az utóbbiaknak átengedi. De részük volt itt [a Balogsemjén nb-i] Kállóiaknak (Szabolcs m.) is, akik 1354-ben körtvélyesi részüket szintén megosztották. Egyik felébe Egyed fia: Iván fiait. Lászlót és Demetert, s ez utóbbi fiait, Jánost és Szaniszlót, míg a másikba leánynegyed címén bölcsi (Borsod m.) Dénes fia: Domokos [felesége: Kallói Katalin] fia „Cudar" Pétert [felesége: Főnyi (Abaúj m.) Balázs leánya: Anna ( 1353: DL 4249; A. V, 542-3; A. VI, 495)] és testvéreit, Istvánt [felesége Rédei (Heves m.) Dezső fia: Jakab leánya, Anna (1360/367: DL 49031 )], Mihályt [felesége: Rédei Margit (Uo.)], Simont [felesége az Aba nb-i Szikszói (Abaúj m.) Anna ( 1353: DL 70632; A. VI, 100); özvegye: 1372: DL 75373], Györgyöt, Jánost és Imrét iktatják be. 1355-ben a körtvélyesi nemesek, [Gúti] Salamon fiai: János, Mihály és Ivánka, valamint [a Turul nb-i] Nagymihályi László mester, kalotai főesperes és testvérei, köztük Mogh fia: Péter fia: Jakab közötti vita tárgya a Nagymihály és Körtvélyes közötti Déda föld hovatartozása. 1362-ben tiltakozik csak Balkányi László [nagyanyja a Balogsemjén nb-i Biri (Szabolcs m.) Gergely leánya/ !/, Erzsébet (DL 51944; Kállay II, 1421 ), Balkányi Lőrinc felesége] és fiai: Péter, János, Fábián és László az ellen, hogy „Cudar" Péter és István, s testvéreik, valamint Egyed fia: Iván fiai: László és Demeter e birtokukat is a királytól felkérték és elfoglalták. Ugyanakkor panasza szerint „Cudar" Péter és István 4 évvel korábban Fábián fiával együtt elfogták őket, Ugocsaszászára (Hugochazaza) hurcolták, s minden írásukat elvették (DL 51952; Kállay II, 1430). 1380-ban Vasad földesura, [Rupolújvári (Somogy m.)] Tamás mester [Cudar] Péter bán itteni birtokán hatalmaskodik (DF 219920 = LO AA. nro. 46). 1396-ban az országbíró a „Cudar" Györgytől és Benedektől lefoglalt Olcsva, Apáti és Körtvélyes birtokokat 296 M.-ért, a 2/3-os bírói rész birságáért [a Kaplony nb-i] Károlyi Marhard fiainak, Lászlónak és Andrásnak zálogba adja. Két év múlva a Cudarok Körtvélyes elfoglalása miatt is idéztetik a Károlyiakat. 1412-ben Zsigmond király a hűtlenné lett, s kegyelmet nem kérő Gúti Boldizsár Körtvélyes birtokát Szécsi (Zemplén m.) Gálnak, fiainak, Györgynek és Jakabnak, valamint Vinnai (Zemplén m.) Jakabnak adományozza. Az eljárás során Gúti hűtlensége nem nyert bizonyítást, ezért birtokait - így Körtvélyesi is - 1413-ban visszakapta. Ugyanazon évben Endrédi Zolardus fia: Tamás indított pert Körtvélyesi János fia: Mihály [a gúti Ország cs. őse] fiai: Gáspár és Boldizsár ellen Zsadányi (Bihar m.) Gebrin leánya: Sebe érdekében, annak anyja, Margit Gút és Körtvélyes birtokokból járó hitbéréért és jegyajándékáért. Még az évben ónodi (Borsod m.) Cudar/!/fiai: Benedek, Jakab és Simon panasza szerint András váradi püspök familiárisai Körtvélyes birtokot feldúlták, állataikat elhajtották (Zs. IV, 748). 1415-ben Zsigmond király új adomány címén „Cudar" Péter bán fiait, Simont és Jakabot [özvegye Katalin ( 1431 : DL 54768)], valamint Péter testvére, István fiát, Benedeket megerősítette az 1411 óta (DL 25777 és Zs. III, 1291) már Szabolcs m.-be számított birtokban is. 1507-ben II. Ulászló király a magvaszakadt „Cudar" Jakab Szatmár m.-i körtvélyesi birtokrészét Dolhai (Bereg m.) Péter vicefőlovászmesternek és Petenyeházi Tamásnak adja (DL 86733; Iványi: Teleki, 452). A XIX. sz.-ban É-ról Piskolt