Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

fiait, Jánost és Lászlót e Csengerjánosihoz tartozó puszta birtokában új adomány címén megerősíti. — Tyúkod és Csenger határába olvadt, a várostól Ny-ra (Kálnási-Sebestyén, 92 és 477: Kistáton). KOZÁRD (-EGYHÁZA) 260. 1335: p. Kozár voc.... in C-u Zothmariensi (AOkl. XIX, 703); 1398: ve. eccl. Kozardeghaza (DL 98705; Károlyi I, 484); 1421: pr. Kozard (DL 98843; Uo. II, 64) 1513: pr. Kozar (DL 99265; Uo. III, 90). A kazár birodalom (török nyelvű) lakóinak a neve kazár. A hn. végződése -d helynévképző. A település feltűnésekor, 1335-ben [a Hontpázmány nb-i] Sámsoni (Bihar m.) Mihály fia: Péter e Szatmár m.-i, Kaplonymonostora, Károly, Bobáld és Tubolytelke között fekvő birtokának a felét 19 M.-ért (15 M.-t 50 g.-os M.-val, a 4 d. M.-t 10 pensa-val számolva) 3 évre [a Kaplony nb-i] „Ördög" András [a Károlyi cs. őse] fiainak, Miklósnak, Simonnak, Mihálynak és Marhardnak, Endus fiainak, Györgynek [a Vadai cs. ősének] és Deunnak, valamint Péter fia: Mártonnak [a Csomaközi cs. ősének] elzálogosítja. Egyháza - melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek (vö. Pesty 1864: Szentléleki dűlő a nagykárolyi határban) - 1398-ban Károly felosztásakor irányt jelző hely. 1421-ben a Károlyiak pusztái között sorolják fel. 1513-ban Károlyi István gyulafehérvári kanonoké, melyet Perényi Gábor vesz zálogba 2000 arany ft.-ért számos más szatmári, szabolcsi és beregi birtokrészekkel együtt. — Részben Nagykároly (Pesty, 1864: Kis Kozárd. Nagy Kozárd dűlő), részben Kaplony (Tempfli 1996, 70: Kozárdi dűlő) határába olvadt. Ld. még Németi, 179. KÖLCSE 261. 1181/288/366/XV.: afine Kelchei (DL 64073; RA l/l, 133); 1291 : Dyon.f. Mathei pro se et pro paire suo acfratribus suis... omni generacionis Scentemaguch (DL 71846; H: VI, 375; RA 11/4, 3762); é.n. [1290 k.]: Dyon.f. Mathey, de genere Scenthemagych/\/ (Prímási lt. DF 237223; W. X, 108; Str. II, 475); 1323: c. Dion.f. Mathei de Kulche (AOkl. VII. 83); 1328: Jo.. Jac.. And., Nie. et Mich, f-i Dion-if-i Mathei de Kulchey (Uo. XII, 308); 1332-4/ PpReg.: Thomas sac. de ~ (Vat. I/l, 107); 1339: p. Kulche (LK 24/1946/56, 2. reg.; AOkl. XXIII, 3; ErdOkmt. II, 1018); 1343 [M: 1339 e.]: Jo.f Dyonisy de Kelche (Gorzó Bálint oki. Komlós (Beregm.); Mihályi 17; DocTrans XIV/4, 613); 1344: p. Kulche, ... cum ... tributis in ~ in ponte (DL 70550 = LK 24/1946/56, 3. reg.; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1345: p. ~ v. Keölcse [M: Kulche], in v. Kelche (DL 69672; F. VIII/1, 576-7; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1357: Jo.f. Dion-i de Kelche (DL 51772; A. VI, 621 ; Kállay II, 1251). A hn. a Szentemágócs nemzetség másik neve. Névadója a nemzetségtag, 1181 előtt élt Kölese ispán, aki talán azonos Kölesei (Culcey) ispánnal, II. Géza király 1142-46 közötti oklevelének tanújával (DF 206813; RA l/l, 76). A [Túr jobb parti] falu 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor és [a Szentemágócs nb-i] Péter fiai: István és Konchi [a: Konthi] valamint Ehellős fia: Ehellős által közösen birtokolt Milota és Túr földek határánál, mint irányt jelző hely. [NB! A Kölcseiek őseit azon 1244-ben felsorolt Szentemágócs nb-iek: András, Péter, Simon, László, Lukács, Myxa, István és Dethka között kell keresni, akiknek Csán-i (Közép-Szolnok m.) Gela Csán, Ragáld és Dengeleg örökjogú földjeinek 3 részét átengedi (DF 253415; F. VII/4, 97; ErdOkmt. I, 197); ld. még Dengeleg alatt!]. A Szentemágócs nb-i Máté fia: Dénes 1291-ben apja és testvérei nevében felhatalmazást ad az esztergomi ciszterci monostor kegyúri jogának visszaszerzésére, majd e tájt a pécsi káptalan által állított a Tolna m.-i nemes tanúk között említik. Eszerint a Kölcseiek őse - az Ete fiak halála után - Dunántúlról került át Szatmárba.