Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

nb-i Tiba fia: Mihály mester [az Apagyi (Szabolcs m.) cs. őse] és fia, István, ill. Tiba mester fia: Péter [az Atyai cs. őse] és testvérei: László, János és Tamás, mint örökölt birtokukon, a Kisrozsáldnak nevezett Sáron megosztozik. Ekkor Kisrozsály és Tisztaberek között a határt megjárják (ld. Sár 1. alatt!). 1425-ben a [Sárvíz] folyón lévő malmot Rozsályi „Kun" Miklós és Jakab, valamint Gacsályi Tamás fia: Tamás, Bertalan fia: János és Miklós fiai: Mihály, Imre és László panasza szerint Atyai György és János elfoglalta. Ez utóbbiak szerint a mondott rész Kisrozsályon az övék. 1470-ben Szántói (Közép-Szolnok m.) Bekcs gyermekei: Ágota - almosdi (Bihar m.) Csire István felesége - és István nagyanyjuk: Ágota és anyjuk: Orsolya után a Szatmár m.-i Atya, Zajta, Kisrozsály, Uszka és Hódos, meg az Ugocsa m.-i Salánk birtokokból járó hitbér, nászajándék és leánynegyed miatt folyó perben Atyai Gergely fia Andrással megegyeznek. 1472-ben Mátyás király Atyai András magvaszakadtéval Kisrozsály birtokot is Rozsályi „Kun" Jakab fiainak adományozza. 1476-ban Gacsályi János és László salánki, uszkai, nagyhódosi, kisrozsályi, zajtai és atyai részeit 200 ft.-ért Rozsályi „Kun" Jakab fiainak, Lászlónak, Miklósnak, Kristófnak, Jakabnak és Jánosnak eladja. — Rozsály határába olvadt (SzSzBmL T 59 /1780/: Pr. Rozsály, a Sárvíz É-i partján, a Rozsályról Tisztaberekre vezető út jobboldalán, Rozsállyal átellenben). Ld. még Sár 1. alatt! KISSÁRKÁNY 246. 1345: t. Kisorján [o: Kyssarlian-Kissarkan] (DL 69672; F. V1II/1, 579; a másolatokat ld. Cégény alatt!). A hn. a m. Sárkány szn.-ből keletkezett. 1345-ben Kissárkány föld [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiai: János, Jakab mesterek, András, Mihály és Miklós cégényi monostorának tartozéka, amelyet idegenek elfoglalva tartanak. — Kisar határába olvadt (Szirmay II, 235: Sárkány erdő). KISSEMJÉN Ld. Semjén alatt! KISTERECSE Ld. Terecse alatt! KISZSADÁNY 247. 1362: fob-nes... de magna Sadan, p. parva ~ (DL 51969; Kállay II, 1448); 1393: p. Swdancumsuo tributo... in Zathmariensi C-as exist. (Csákyl/l, 169); p. Sadan (DocVal. 461); 1406: p. Kyssadan (Zs. II/l, 5087); 1417: p. Sadan (Uo. VI, 462). Az egységes Zsadányból a XIV sz. közepén leválasztott birtokrész neve. Feltűnésekor, 1362ben az idevaló Márton fia: Jakab, [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) Pető fia: János szolgája panasza szerint az ő kiszsadányi birtokát Nagyzsadányi [Piskárkosi] János mester jobbágyai lekaszálták. Kiszsadányt a Pető-fiak szolgájuktól megvásárolták, ugyanis 1391-ben Szántói Petőfi János birtokait - így Zsadányt is a vámmal - Zsigmond király engedélyével leányának Katalinnak, [a Gutkeled nb-i ecsedi] Bátori János feleségének adja, akiket és gyermekeiket, Istvánt és Potenciánát 1393-ban beiktatnak e birtokba is. 1406-ban a szatmári polgárok Csedrek földjét Kisgelénes. másképp Pálfalva birtok felől elhatárolják, s ennek során említik a már Bátori Péter fia: János tulajdonát képező Kiszsadány birtokot is. 1417-ben Zsigmond király új adomány címén Bátori István királyi asztalnokmesternek és testvéreinek adja. — Szatmárzsadány határába olvadt (Pesty, 1864: Kiszsadány régenten falu, most puszta Nagyzsadány DK-i oldalán).