Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

nok m.) Elek özvegyének Rápolti László fia: András örökjoggal visszaadja az őt megillető zsadányi és tyukodi részeket. 1412-ben a Szatmár m.-i Kisfalud birtokába zálogjogon [az Agmánd nb-i] Szentkirályi [ (Közép-Szolnok m. ) Mihály fia: ] Jakab fiait, István és Simont, valamint [Jakab fia: ] Miklós fia Gergelyt iktatják. —

M. Érkisfalu, R. Satul Mie, j. SM. (Hnt. 1892, 1093: 1288 kh.). KISGÉC 235. 1339: sessio Guechteleke (AOkl. XXIII, 202); 1374: p. Kysgech in C-u Zathmariensi (DF 253664; TT. 1889, 554, 154. reg.). Az 1339-ben feltűnő Gécteleke még csak lakók nélküli telek, gyümölcsfákkal, amelyet ekkor kettéosztanak: a Ny-i rész [Géci] Mátyás fia Péternek, a K-i [a rokon Géci] László fiainak, Andrásnak, Jánosnak és Jakabnak jutott. 1374-ben Kisgéc birtok felébe, néhai János fiai: néhai Mihály és Tamás, s testvérük András birtokába új adomány címén [a Gutkeled nb-i] Rozsályi Gergely fia Györgyöt, fiait, Gergely köleséri/!/esperest, Lukácsot és Kálmánt iktatják azért, mert Tamás, András és Mihály Pál fia Jánost megölték. Ennek Kisgéci Mihály fia: János és Pál fia: Miklós ellenmondott, az utóbbi szerint Mihály fia: János ártatlan unokatestvére meggyilkolásában, őt testvérei, Tamás és András ölték meg. Ezt bizonyítja a megyésispán [a Pok nb-i] Móric fia: Simon bemutatott oklevele is. A gyilkosok nem jelentkeztek, az ő javaikat Pál fia Miklósnak ítélik, Mihályét - ki ártatlan volt - fiának, Jánosnak adják. — Nagygéc határába olvadt, a községtől É-ra (Hnt. 1892, 1252: Kis-Gécz\ Kálnási-Sebestyén, 276: Kisgéc). KISGELÉNES 236. 1406: p. Kysgelienis al nom. Palfalua, p. Gelyenis (Zs. II/2, 5087). A település feltűnésekor, 1406-ban a szatmári polgárok Csedrek földjének határát Kisgelénes, másképp Pálfalva felől megjárják. A határjárás a Szamos folyó felől Kusalyi Jakcs fiak Gelénes és Bátori Péter fia: János Amac birtokainak szomszédságában kezdődik, ezért nem azonos a határjárás végén említett másik, a megyegyűléseknek korábban helyet adó, a Nagymihályiak birtokát képező Gelénessel. — Minden bizonnyal Amac határába olvadt, ugyanis a határjárás kezdetén említett alveus Herbolthere ott Herbolcz néven dűlőként ismert (Pesty, 1864). KISHÓDOS 237. 1424: p. Hódos (LOStat. D-197; Wenzel 1857: 61); 1486: p. Kyshodos (DF 209622 = LO Metales Szatmár, nro. 12). A Nagyhódosból kiszakadt falu előzményét ld. Hódos 1. alatt! 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin e birtokukat is megfelezik egymás között. A Csegöld és Tisztaberek között felsorolt Hódoson 4 lakott jobbágytelek, ú.m. Jakab fia Imréé, a másik Jakab fia Péteré, Péter fia Antalé és Hámos Balázsé 1 üres telekkel Imre és Péter háza között az előbbieké, míg 3 jobbágytelek, ú.m. György fia Szaniszlóé, László fia Jánosé és Fülöpé, 2 üres telekkel Imre és Antal háza között az utóbbiaké lesz. 1486-ban Bélteki Drágfi Bertalan megjáratja a tisztabereki remetéknek ajándékozott Kishódos határát. — Kishódos (1905), SzSzB. m. (Hnt 1892, 1253: kh.). KISHOMORÓD Ld. Homoród 1. alatt! KISJÁNOSI 238. 1272/511: v. Janus voc. (DL 62395; H. VIII, 439); 1284/439: c. Jo-is de Balwgh-Balugh (DL 44271 = H. VII, 188; DL 55193; Piti 2004, 1); 1285/439: Jo. die tus Balogh-Bolugh (Uo.;