Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
KÁTASZENTMIKLÓS 219. 1428/462: p. Katazenthmyklos (DF 209625=LO Metales Szatmár, nro. 15); 1446: inpne Kadazenthmyklos (DL 13934; Szemle 2006, 338). Szentmiklós (3.) falu másik neve (Id. ott!). Maksay (215) szerint a település nevének előtagját Kátoly birtokról kapta, amelynek Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma volt. 1428-ban a Genesiek Gencs határát a Bátoriak Majtény és Kátaszentmiklós birtokaitól megkülönböztették. 1446-ban Bátori Tamás birtokaiból. így Kátaszentmiklósból is a leánynegyedet, név szerint felsorolt 6 telket kihasítottak. Eszerint a birtok névváltozásai: Káta>Kátoly> Kátaszentmiklós>Szentmiklós, ami időrendben is kiegészíti egymást. — A XIX. sz.-ban nevezték Kátaszentmiklósnak (Pesty, 1864: „Káta Szent Miklós...a régebb időben - a 16-d századba Kátaiak bírták"), Érszentmiklósnak (Uo. : „határa déli részét a Sebes-ér választja el Közép-Szolnok m.-től") és Krasznaszentmiklósnak (Uo.: „a Kraszna folyam közelébe fekszik"). — Ma Krasznaszentmiklós (1902), R. Sînmiclăuş. KATOLY 220. 1390: p. Kathol C-u Zathmariensi (Szirmay II, 374; C. Tóth: Lelesz I, 55); 1393: p. Kathool in Zathmariensi C-us exist (DL 8016; DocVal. 461); ~ (DL 7856: Csákyl/l, 169); 1414: p. Katói (Zs. V, 2736). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A magyar régi Kati szn.-nek - jelentése 'Katalin' - -l képzője kétségtelen német. Eredetileg Gilvács várának tartozéka, a majtényi uradalom része lehetett. A Majténnyal szomszédos és Szent Miklós tiszteletére szentelt egyházzal rendelkező települést 1390-ben Körösi Miklós fia: László, Dorombosi András fia: András és Egri Lőkös fia: Péter - szükségből - 100 arany ft.-ért (100 d.-ral számolva) és két 3 éves lóért [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) Pető fiainak, Jánosnak és Istvánnak eladják. Ekkor átadják I. Lajos király privilégiumát is, mely szerint a király egykor őket adományozta meg. 1393-ban Szántói János Zsigmond király engedélyével birtokait - így Katolyt is - leányának Katalinnak, [a Gutkeled nb-i ecsedi] Bátori János feleségének adta, akiket és gyermekeiket, Istvánt és Potenciánát beiktatják e birtokba is. 1414-ben Bátori Péter fia: János, György fia: János és Szaniszló fia: István panasza szerint a Petri, Csomaköz, Részege, Katoly, Tyúkod, Ura, Bak és Vetés birtokokon lakó nemesek jogtalanul használják Száldobágy és Éger erdeiket és a Szaniszlóhoz tartozó földeket. (Nem tévesztendő össze a Kathal névalakban is feltűnő Gacsállyal! Vö. Zs. II/l, 1881; IV, 1054). — Krasznaszentmiklós határába olvadt (talán azonos a II. kat. felm.: Szt.-Miklósi psz.; ld. még Szentmiklós 3. alatt!) KEGYE 221. É.n. [1235-701/297>300/XVIII.:p. Kege (ErdOkmt. I, 183); 1297>300/XVIII.: ~ (F. VI/ 2, 274; ErdOkmt. I, 603); 1354: ~ (Bölöni lt. /az U 984 alatt nem található!/ A. VI, 244); ~ (DL 77085; Zichy II, 551); 1363: nob-es de ~ (DL 52010; Kállay II, 1488); 1365: Pet. de ~ (DL 27275; DocVal. 182); 1369: ...de- (DF 219619 = LO AA. nro. 16); ... de ~ (DL 70653; Perényi93); 1371 : p. ~ (DF 278630; DocTrans. XIV, 27; 136 l-es évszámmal Petri III, 6234); 1393: p. ~ cum vtllis volahorum in Zolnuk C-us exist. (DL 7856; Csáky 1/1, 169); ~ et v-rum Volachalium ad eandem ~ pertinentium uoc. in Zolnuk C-us exist. (DL 8016; DocVal. 461); 1410: p. ~ (C. Tóth: Lelesz II, 281); 1412:p. ~ (Zs. III, 2262); 1417: p. Magyarkege, Olachkege—Olahkege, Varallyakegeolim inZolnuknunc inZathmarC-u (Uo. VI, 988); 1418: p. Kege (Uo. VI, 2298). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. IV. Béla király 1235-70 között a
