Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Keykuspotoka a quasilva Keyktis nomen est sortita... aqua Keykus... caput aque... mons unde eadem aqua oritur... berch... caput minoris Zozor... ubi disiungitur de silva Zylag et... tenet m-m cum rege... caput aqua Cozu... locus Butunhouosa [o: Gutunhouosa], qui in capite Maramors et Cozu extitit: ad Or.: silva Regis, ad Oca: silva Sebus etAlex-i. Az 1231. évi oklevelet a leszármazottak. Szentgyörgyi Péter fiai: Temlin (Tamás) ispán, és Péter, János fia: Tamás, továbbá Bazini (Pozsony m. ) Miklós fiai: György és Miklós íratják át a győri káptalannal. A 2 erdő nevét egy-egy falu viselte a középkorban: ld. Kékes 1-2., ill. Fentős (Közép-Szolnok m., Csánki I, 555). —A meg nem nevezett falu és szomszédja, Hirip a Bükk hegység területén, a Bikópatak és a Szamos között keresendő. HIRIP 2. 180. 1370: ... de Hyrip (DL 52160; Kállay II, 1647; Maksay 146): 1385: p-nes regales... Hyrip... in C-u Zathmariensi habit, exist. (Süttő: Anjou II, 468); 1393: p. Hilyp voc. in C-u Zathmariensi exist. (DocVal. 439; C. Tóth: Lelesz I, 125); 1406: v. Hyrip (Zs. II/l, 5087); 1420: p. Iriph (Uo. VII, 1370); 1424: p. Hyryp (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 62. 65); 1430: Hyripy (DF 221835 = LO AA. nro. 5). A falu egykori román neve: Balcan, a település szélén folyó Balkány patakra utal. Ez utóbbi jelentése 'vizenyős, lápos hely'. 1370-ben [a Pok nb-i] Meggyesi Móric fia: Simon mester újvárosi jobbágya, Jakab fia: László kijelenti, hogy azt a 2 ökröt, amelyet [a Balogsemjén nb-i] Panyolai Lőkös hiripi tiszttartó elvitt tőle, átengedi neki. 1385-ben Erzsébet királyné Szász vajda fiainak, Drág mesternek, Jánosnak, és testvérüknek, Balknak, szatmári és máramarosi ispánoknak adományozza e Szatmár m.-i királyi birtokot is. 1393-ban Drág vajda, máramarosi ispán és testvére, Balk vajda e birtokát Meggyesi Simon bán fia: István mester 260 sertést elhajtva elpusztította, 6 jobbágyot pedig bilincsbe verve elvezetett, és sokáig fogságban tartott. 1406-ban Vitkai András fia Lászlónak, László fia Jakabnak és István fia Jánosnak Kiskolcs birtokától Hirip határait megkülönböztették (Szirmay II, 184). A felsorolt földrajzi nevekből: Hidas Balkán, Zárazbalkán, Vayot heul (Vájott hely) csak a Balkány él (Pesty, 1864). Ugyanekkor Szatmár város Hirippel szomszédos, s az innen Erdődre vezető utat említik. 1420-ban Meggyesi Simon bán fia: János fia: Miklós krassói jobbágyai innen, Bélteki János fia: László és Drág fiai: Sandrin és György birtokáról hurcolnak el 1 jobbágyasszonyt. 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin birtokaikat is megosztják egymás között. Az utóbbiak e birtokából Egyed fia: László házával bezárólag Nyra végig 15 lakott jobbágytelket, közöttük épület nélkülit is kapnak kárpótlásul a Sandrin-fiak. 1430-ban egy innen származó jobbágy géci lakos. — M. Hirip, R. Hrip, j. SM. (Hnt. 1892, 1180: 4290 kh.). HODÁSZ 181. 1286/511: í. Hudaz (DL 62395; H. VIII, 444); 1298: t. Hodaz in C-u de Zatmar (DL 1505; W. XII. 630); 1337: p. Hudaz (DL 31081); 1341: in p-nibus... ~ voc. in C-u Zothmariensi exist. (AOkl. XXV, 343, 414, 415, 487, 554); é.n. [ 1347-51 k.]: p. Hodaz (DL 56579; Kállay I, 373); é.n. [1347-51 k.]/XV: ~ (DL 39597 = LK 9/193 1/56. 1. reg.); 1351: p. Hodas (DL 39466; LK 9 /1931/ 58, 8. reg.); 1357: ~ (DL 51733; A. VI, 549; Kállay II, 1211); 1358: p. Hethen al. nom. Hudaz (DL 51820; A. VII, 337; Kállay II, 1297); 1378: p. Hodaz (DL 39480; LK 9 /1931/ 64, 26. reg.); 1379[ 1376-ra]: p. ~ (DL 52296; Kállay II. 1790). Királyi szolgálónépek, hód(vad)ászok települése volt. Feltűnésekor, 1286-ban már másodszor vált birtokost: Almos [ugocsai és erdődi ispán] fia: Beke/\/, valamint „Kopasz" Mik-