Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

(Uo. VI, 2290); ad v-m Gylwez (Uo. VI, 2679); *1429: Laur-i de Septemcastris, rect. par. eccl. B. Marie Villenove de Villanova, Transilv. dioc. (Lukcsics I, 1080); 1449:p.Gewluez al. nom. Wyfalu in Zothmar C-us exist. (DF 222395 = LO AA. nro. 60). A hn. állóvízzel kapcsolatos köznévből vált településnévvé. Más nézet szerint a régiségben 'gyűlés, gyülekezet, jöttment' jelentésű magyar gyülvész fn.-ből keletkezett. 1341-ben megyegyűlés színhelye, ekkor a megye 4 szolgabírája: [a Csák nb-i] Darahi Mihály fia: Csák, Tyukodi Omode fia: István, [a Káta nb-i] Dengelegi Pongrác fia: János és [a Hontpázmány nbi Dobosi] Petri (Szabolcs m.) Ders fia: László. 1366-ban Böszörményteleke határjárásában [a Kaplony nb-i] Vetési Péter fiai: Pál és Lőrinc birtoka. 1375-ben Részegei Sándor fia: Balázs panasza szerint [a Kaplony nb-i] Csomaközi Márton fia: György, [Vetési] Pál fia: Miklós, Károlyi Simon fia: Mihály az ő részegei jobbágyainak 100 kalangya szénáját felgyújtották, 5 juhot, 4 ökröt szekérrel együtt Gyülvészre hajtottak, ezen kívül Csomaközi Pál fia: János 4 ökröt 50 köböl búzával együtt szintén Gyülvészre vitt (DF 219738=LO AA. nro. 3). Csedrek határjárásakor, 1406-ban a Vetési nemesek Újfalu birtokának másik neve Gyülvész. 1418-ban Vetési László fia: Jakab és Péter fia: István panasza szerint Vetési János Gyülvészen lakó jobbágyuknak, Bilger Benedeknek a házára rontott meg akarván ölni őt, s a házból kiűzte. Ugyanazon évben Hódos határjárásakor az onnan Gyülvészre vezető utat említik. 1449-ben Vetési Jakab fia: Miklós, István fiai: István és Péter, Vetési János fia: János a földet, a rétet és az erdőt a Szatmár m.-i Gyülvész, másképp Újfalu birtokon is egymás között felosztják. A vajai Szent Imre egyház rektorával közös említése miatt talán idevonható az az adat, miszerint Újfalu (ld. ott!) egyházát Szűz Mária tiszteletére szentelték (1429). 1415-ben Csékével határos. 1609-ben Böszörménytelke földet, Újfalu másképp Gyülvész birtokot és Gelénes falut külön határúnak, de egy helyen fekvőnek mondják (LO Metales Szatmár, nro. 16). —• Vetés határába olvadt (JosAufn. /1783-85/XXIX. col. 13. sect.: Dyúlviczi, Dyűlves erdő, a Szatmárból Bagosra vezető út mindkét oldalán; Schedius-BIaschnek 1833-36: Gyülvész, Vetés és Bagos között; Pesty, 1864: „Gyülvész falu volt, bizonyítja... a régi templom terméskő maradványai most is láthatók. 1831ik évben bontatott a templom fundamentuma és a Sírbolt"; Kiss 1878, 503: „Egykori templomából egy faragott követ - alkalmasint ablak vagy portale darabot - e sorok írója maga is látott a vetési parókián". Csúry I, 344: Gyülvész, Vetés határában). Ld. Újfalu 1. alatt is! GYÜRE Ld. Szabolcs megyében! GYÜRÜS 172. 1424: p. Gywres (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 61); 1461: p. Gywrus (DF211013 = LO Stat. B-149). A hn. a magyar régi nyelvi gyűrű juhar- vagy somcserje, vörösgyűrűsom' fn. -s képzős származéka. A falu feltűnésekor, 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin e birtokukat is megfelezik egymás között. Fekete János házától D-re átmenve K-i fele az előbbieké, a Ny-i fele az utóbbiaké lesz. 1461ben Bélteki Mihályt iktatják e birtok részeibe is. — M. Oláhgyűrűs, R. Gerăuşa, j. SM. (Hnt. 1892, 1426: 4572 kh.). HAGYMÁS 173. 1339/364: p. Hagymas-Hagmas in C-u de Zathmar exist. (A. III, 615; AOkl. XXIII, 712; ErdOkmt. II, 1058); 1364/409: ~ (DL 3 1053; F. IX/4, 670). A hn. a magyar hagyma növénynév -s képzős származéka. A település feltűnésekor, 1339-