Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

1931/89, 111. reg.). A további adatokat ld. Kopán telke alatt! — Rét a vajai Réti-heggyel azonosítható (Kálnási 1989, 139), így Gothárd is a közelében kereshető. GÖMLE(CS) 162. 1181/288/366/XV. : ad t-meccl-e in v. Geruley [o: Gemley] (DL 64073; RA VI, 133). A hn. talán a magyar Gelmecs hangátvetős alakja, jelentése 'nedves göröngy'. A mindössze egyszer, 1181-ben említett, a tatárjáráskor ( 1241 ) elpusztult település a cégényi monostor földje volt. Innen szöktek el azok a jobbágyok, akik Tatárnál és Maradék fia: Pálnál találtak menedéket. [NB! A rejtélyes név egy félreolvasásból született, ugyanis az m betűt a kései átíró r+unak vélte. A helyreállított eredeti névalak (Gemle) már könnyen azonosítható. Balázsik T. (Kegyúri temetkezés Túristvándiban. Műemlékvédelmi Szemle 1993/1, 9) szerint az Istvándihoz tartozó Gömlecsben állt 1548-ban Cégényi János kúriája, amelyet Perényi Gábor zálogban megszerzett, továbbá birtoka volt az Istvándi és Gömlecs közötti területen. Egy 1816-os forrás szerint e részen a ref. templom melletti belső telkek értendők, amelynek lakosságát a török és a pestis kipusztította (Uo., 17. jegyzet)]. — Gömlécs, Gyümölcsöskert, Istvándi (Révész II, 161 ). ~ a Túr parton, Istvánditól K-re. „Ez hajdan falu volt, még élnek emberek, kik ott lévő házakra emlékeznek, lakosai - többnyire - beköltöztek Istvándiba" (Pesty, 1864). Ma részben beépítették a község Kölesei utcájába (Kálnási 1984: Gömlécs, ~ alja). GÖRBED 163. 1338: Mich, de Garbed (DL 51079; Kállay I, 539); 1339/364: p. ~ ín C-u de Zathmar exist. (A. III, 615; AOkl. XXIII, 712; ErdOkmt. II, 1058); 1364/409: p. Lurberd [o: Gurbed] (DL 31053; F. IX/4, 670). A hn. a régi magyar Görbő szn. -d képzős származékából alakult. A falu névadója az a Görbed ispán (c. Ku/r/bed), akit 1291-ben [a Borsa nb-i] „Kopasz" Jakab [az Ugocsa m.] megye szolgabíráival együtt említ (SzSzBOkl. 21). Fiai: Péter és Pál, valamint rokonaik, [Görbedi] Márkus fia: János és testvére, Miklós fia: Péter és Márkus többi fia: András, Jakab, Mihály és István a Szatmár m.-i Görbed, Miklóstelke és Hagymás birtokaikat 1339-ben elcserélik [a Pok nb-i] Miklós vajda fia: néhai Móric mester fia: Simon mester és Miklós vajda fia: István fia: István erdélyi, Torda m.-ben a Maros folyó melletti Décse és a Kolozs m.-i Kara birtokaiért egy birtokcserével kapcsolatos perük lezárásaként. Ettől kezdve a falu a meggyesi uradalom része, később Szinér vár tartozéka. Az 1364-ben átírt oklevelet egy perben, 1409-ben felmutatják. 1338-ban a szamosszegi népeket, különösen pedig [tiszttartójukat] Görbedi Mihályt tiltják [a Balogsemjén nb-i] Panyolai János fia: Péter Panyola birtokának használatától. — M. Szatmárgörbed (1906), R. Româneşti, j. SM. (Hnt. 1892, 1149: 1391 kh.). GÖRGÉSMEZÖ 164. 1411: sessio Gergesmezew-Gergewsmezew (DL 39504; LK 9/1931/72-3, 54-55. reg.); 1412: pr. Gergesmező (Irinyi 729. oki.); pr. Gergesmezew (Zs. III, 2513); 1445: pr. Gyergewsmezew (DL 39556; LK 9/1931/90, 114. reg.); 1512: in territorio pr-i Gewrges in C-u Zathmariensi (DF 284648). A telekhely neve szn.-i eredetű (vö. 1345: Nagysemjéni Mihály fia: Miklós diet. Geerges; 1346: Görgés Miklós [diet. Gerges) DL51353, 51362; Kállay I, 810, 821). így kevésbé függ össze agörgés 'kavics, kavicshordalék, görgeteg' szóval (Kálnási 1989, 108). Valószínű, hogy ez a mező volt Nagysemjéni (Szabolcs m.) Miklós egykori hodászi birtokrésze, s róla kapta a nevét. Feltűnésekor, 141 l-ben Zsigmond király parancsára a Jánosi Kántorokat vezetik be új