Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

FÜLESD 138. 1181/288/366/XV.: adFilesd (DL 64073; RA l/l, 133); 1345; t Fylesd{o: Phylesd] (DL 69672; F. VIII/1, 576); 1393: Vyd, St. et Nie. de Fylesd (DL 78097; Zichy IV, 516); 1418: p. Fytes exist. (Zs. VI, 2525); 1426: p. Füesd (DL 39515; LK 9/1931/76, 65. reg.); 1438: pr. Phylesd (DL 13211). A hn. a -d képzővel bővült magyar régi nyelvi Files szn.-ből keletkezett. A falu 1181 -ben tűnik fel a cégényi monostor és a [Szentemágócs nb-i] Péter fiai: István és Konchi, valamint Ehellős fia: Ehellős által közösen birtokolt Milota és Túr földek határánál, mint irányt jelző hely. 1345ben az ugyanazon nb-i Kölesei Dénes fiainak az osztozásakor, mint Köleséhez tartozó, Oroszi birtokig húzódó föld Jánosnak és Jakabnak [a Kölesei cs. őseinek] és Andrásnak [az Egregyi cs. ősének] jutott. 1393-ban Fülesdi [Kölesei János fiai:] Vid, István és Miklós Kölesei Jakab fia: János Kozma nevű fülesdi jobbágyát javaival együtt Fülesdről elhurcolták. 1418-ban említik Oroszi és Fülesd közötti Tapolnok folyót és Filespathaka-t, amelybe Kölesei Miklós fia: György beleesett, s emiatt felesége, Gyulaházi (Szabolcs m.) János leánya: Orsolya ügyvédvalló oklevele is elmerült. 1426-ban Derzsi „Kántor" Benedek fia: László nőági rokonai, Fülpösi Lőrinc fia: László gyermekei: Miklós, Ilona asszony, Margit és Katalin, Lőrinc második fia, Miklós fiai: Tamás és Lőrinc, Lőrinc harmadik fia, János leányai: Ilona asszony, Veronika és Erzsébet nevében eltiltja Lőrinc fiait, Lászlót és Miklóst, a harmadik fiú, János fiait: Andrást, Mihályt, Lőrincet és Györgyöt ravaszdi és fülesdi birtokrészeik eladásától, a kölesei és istvándi nemeseket pedig azok birtokbavételétől. 1438-ban már a Fülpösiek pusztája. A hagyomány szerint a kölesei „Porboszlai szántóföldek - itt feküdt hajdan a szomszéd Fülesd község, de a tatárok által [1717] elpusztíttatván, mostani helyére vonult" (Pesty, 1864). Areformáció előtt Kölese filiája, fatemploma volt (Kiss 1878, 480). — Fülesd, SzSzB. m. (Hnt. 1892. 1131: 2562 kh.). FÜLESTAPOLNOKKÖZI 139. 1345: t. Phllestupulnukkuzy (DL 69672; F. VIII/1, 578-80). Istvándi tartozékaként 1345-ben felmerülő földdarab. — (Túr-)Istvándi határába olvadt, ld. ott! FÜLÖP 140. 1325/325: v. Phylup (A. II, 175; AOkl. IX. 21); 1344: in v. Philep (DL 51301; Kállay I, 765); 1345: p. Philippi (DL 51360; Uo. I, 817); 1348: p. Philup (DL 51496; Uo. I, 961); 1349: p. Philep (DL 4032; A. V, 264; DL 51512 másolat; Kállay I, 976); 1353:p. Philuph (DL 51637; Kállay II, 1114); p. Philip (DL 51647; A. VI, 150; Kállay II, 1125); 1358: p. Philuph (DL 51788; A. VII, 87; Kállay II, 1269; DL 51811; A. VII. 283; Kállay II, 1290); 1395/406: p. Filep (C. Tóth: Lelesz II, 147); 1410: in p-ne Philyp (Uo. 280, 283-5). A hn. a magyar Fülöp szn.-ből keletkezett. A névadót az Ákos nb-i Bebek-Csetneki-ágőse, Máté fiában, Fülöpben (1241-44) vélelmezhetjük. 1321-ben [a Balogsemjén nb-i] Egyed fia: Simon mester [Fülöp birtokosa] a Bihar m.-i Libő szomszédja (AOkl. VI, 136). A Szatmár m.i település 1325-ben, a nemzetség nagy birtokosztásakor Egyed fiaié, Iván és Simon mestereké lesz. Az 1342. évi osztáskor az azonos nb-i Birieké (DL 51170, 51187, 51196; Kállay I, 636, 655, 665). 1344-ben a Nagysemjéniek (Szabolcs m.) ismét megosztják birtokaikat, köztük Fülöpöt is. A három részre osztott 12 telekből az 1. rész Biri Tamás részétől Ny-ról folyamatosan László tervére, Mihály fia Miklósé, az utca közepén a 2. rész István fiaié, Istváné, „Lengyel" Jánosé és Péter papé, a 3. rész É-on Mihály fia: László fiaié, Péteré, Miklósé, Ubulé és Mi-