Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

fele Tamásnak jutott, aki (Lázári Tamás fia: János fia: Tamás) még az évben az Atyával határos Daróc föld felét 40 M. (a M.-t 40 g.-ban számolva) tartozásáért [a Gutkeled nb-i] Atyai Tiba fia Péternek zálogba veti. 1390-ben [a Gutkeled nb-i] Daróci László fia: István Balk, Drages János máramarosi ispánok familiárisa. 1406-ban Szatmárnémeti várost Daróc felől is meghatárolják (DL 78746; Zichy V, 477). Ennek során említik a Daróc és Szatmárnémeti közötti közutat, a Peleskéről Németibe vezető utat, ahol Daróc és Németi földje különválik. A XIX. sz.ban É-ról Nagypeleske, K-ről Lázári és Németi, D-ről Németi, Ny-ról Pete és Atya határolta (Pesty, 1864). —M. Pusztadaróc, R. Dorolţ, j. SM. (Hnt. 1892, 1479: 1324 kii.). DARÓC 3. 97. 1302: Dat. in Dorouch (AOkl. I, 303); 1308: Dat. in Dorock (F. VhT/1. 257; AOklt. II, 442); é.n. [ 1315-17 k.]: Dat. in Daroch (DL 56662; H. VII, 381; Kállay I, 101); 1326: hospitibus dev. Drauch (Csáky 1/1, 50; AOkl.X, 414); * 1332-5/PpReg.: St. sac. de Drau (Vat. l/l, 119); 1380: populos et iob-nes regales de Darouch (DL 30719); 1387/388: p-nem nostram regálém ~ uoc.-m in C-u Zathmariensi exist-m (DL 71421; Csáky 1/1, 155); 1391/392: p. Daroch in Zathmariensi C-us exist. (Erdődy es. galgóci lt. Bánffy I, 434); 1395/396: p. Darowch voc. in C-u Zathmar habit. (DL 71436; Csáky 1/1, 175); 1395/396: p-nem nostram regiam Darowch voc-m in C-u Zathmariensi habitam (DL 71425; Uo. 176): 1405: p. Darouch in Zolnuk exteriori (DL 71437; Uo. 243); 1421: eccl. par. de Daroch sancti Mychaelis (DL 71453; Uo. 313); 1436: p. Kyraldaroch (DF 222633 = LO AA. nro. 41); é.n. [1480-83]: Darocz (DL 35800; Petri I, 177). Királyi birtok volt 1387-ig, a XIV. sz. elején a szatmári ispánok honorja. Erre utal 1436ban [a Kraszna bal parti] Királydaróc megnevezése is, ahol Csáki György fiait, László vajdát és Mihályt idézik. 1302-ben meg nem nevezett kiadó, 1308-ban [a Borsa nb-i] Kopasz nádor, szatmári ispán, 1317 előtt Kopasz (Kopoz) fia: Bekcs mester itt keltezi l-l oklevelét. 1326ban az idevaló telepesek bírájának [Nekcsei] Demeter tárnokmester a király megbízásából szerviensét, [a Balogsemjén nb-i] Semjéni (Szabolcs m.) Mihály fia: Mihály ispánt nevezi ki, mivel a korábban kijelölt [Zsidó nb-i Szántói (Közép-Szolnok m.)] ,Adas" Pető ispánt nem fogadták el, s meghagyja, hogy a malomjövedelmet Mihálynak adják át. 1360-ban Dénes daróci telepes Semjéni „Lengyel" Lőkös mester jobbágyát, Semjéni Péter deák fiát, Jánost nyíllövéssel megölte (DL51910; Kállay II, 1390). 1380-ban Cégényi (Közép-Szolnok m.) László fia Tamás özvegye, fiai, valamint a daróci királyi népek és jobbágyok között egy, az előbbiek által Eldech-nek, az utóbbiak által Rubyn-nak nevezett, Kraszna közeli [fi. Nagheer al. nom. Carazna), VA eke nagyságúra becsült föld tulajdona képezi per tárgyát. Ekkor említik a (IV.) Béla király oklevelében említett határokat, a Nagyfaluból (Közép-Szolnok m.) Darócra vezető utat, és a két település közös határát. Cégényi Tamás fia: Simon még 1384-ben is pereli a daróci királyi jobbágyokat (DL 30372). Zsigmond király 1387-ben [aTold nb-i] Toldi (Bihar m.) Miklósnak, udvari lovagjának és fiainak, Györgynek és Jánosnak új adomány címén adja Darócot. Tőlük a király Bátor (Bihar m.) faluért visszacserélte s Körösszeg (Bihar m.) várához csatolta, amelyet 1391-ben [a Tomaj nb-i] Losonci István bánnak adományozott. Magva szakadtával a [Zsidó nb-i] Csákiak, Zsidói (Pest m.) Miklós temesi és bihari ispán, valamint apja: István és testvére: György kapták meg 1395-ben a királytól, érdemeikért és 1000 arany ft.-ért. Amikor az adománylevelet 1396-ban átíratja, már akkori lakóhelye után Peleskei Miklósnak nevezik. 1405-ben Csáki Miklós, György és István birtokaként Belső- (Közép-) Szolnok m.-hez számították az addig Szatmár m.-hez tartozó falut. 1421-ben már mezőváros, az adorjáni uradalom része. Az erdélyi püspökség alá tartozó egyházának István papja az 1334. évi I. részlet