Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XV. Kisdedóvás Szabolcs vármegyében

Nyírábrány községben óvodaépület nincs ... A községnek állami jellegű óvodája van. Az óvoda jelenleg az állami elemi iskolához tartozó igazgatói hivatali helyiségben működik a legegészségtelenebb körülmények között, mert a kérdéses helyiség területe 18-20 m 2 , s eb­ben a kis jelentéktelen helyiségben hetven-nyolcvan gyermek szorong, tehát m 2-ként átlag­ban négy gyermek. Óvodaköteleseink száma a község belterületén mintegy kétszáznegyven fő, akiknek beíratását éppen a helyiség hiánya akadályozza. Új állami óvoda építését kéri a község..." 250 Ekkor már közel öt évtizede írta elő az óvodakötelezettséget az 1891. évi XV t. cz, 4, §-a, s íme óvodai férőhely hiánya miatt még 1938-ban sem volt végrehajtható. Balkány jelentem, hogy a jelenlegi óvodahelyiség napközi otthonnak a mai állapotá­ban nem felel meg. Napközi otthonná való átalakításával kapcsolatosan a mellékelt lapon feltüntetett toldaléképítkezést és átalakítási munkálatokat kellene elvégezni: .,. toldalék­építés a napközi otthon pihenőhelyisége céljára. A napközi otthon részére konyhára és élés­tárra is volna szükség... A meglévő óvoda államsegélyes községi óvoda. A dologi kiadásokat teljesen a község fedezi, a mindenkori óvónő fizetéséhez az állam 50 %-al járul hozzá. 251 „Nyírbátor Leven re utcai állami óvoda épületének napközi otthonnal szándékolt kibőví­tése céljából tervezett kisebb építkezések költségeire a Falu Szociális Alap Kuratóriuma a megfelelő egyszeri segélyt megszavazta..." 252 Nyírbátor község, a Vásártér környékén jelentkező igények kielégítése céljából új óvoda és napközi otthon építését kérte 1938-ban. A főszolgabíró az alábbi indoklással terjesztette be az alispánhoz: Nyírbátor község az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult. A Dohánybeváltó Hivatal és a „Boni" Gyár mintegy hatszáz-hétszáz munkást foglalkoztat, akik mindezen fel­állítandó napközi otthon közelében laknak. Nyírbátorban az 1936. évi születések száma háromszáztizenhat, az 1937 évi pedig kétszáz­nyolcvannégy volt, Ezen születések 50 %-át a napszámos szegény nép adja ki, akik épp az előbb említettek közül valók..." Nyírbátor település szegénynegyede valóban a vásártér környékén terült el. Szinte meg­bélyegző volt itt lakni. Az óvoda és napközi otthon létesítésének szükségességéhez kétség nem férhetett. A nyírbogdányi járásból csak a nyírturai óvodának napközi otthonnal való bővítését vet­te számba az alispán, amikor a tizenegy intézetre vonatkozó tervezetét felterjesztette 1938. április 5-én a belügyminiszterhez. Néhány nap múlva (április,15-én) a főszolgabíró az alis­pánhoz tett jelentésében a járás területén működő mind a négy óvodának (Nyírtura, Nyír­bogdány, Nyírpazony, Kék) napközi otthonnal való bővítését kívánatosnak tartotta, mert a mezőgazdasággal foglalkozó szegény lakosság kisgyermekeinek napközi felügyelete a mező­gazdasági munkák idején nincs biztosítva. Elsősorban a nyírpazonyi és nyírbogdányi óvodák kibővítését tartotta szükségesnek egy-egy pihenőhelyiséggel, egy-egy konyhával és éléskam­rával, mert ezekben a községekben nagy a szegénység, mint írja. 250 Uo. mint 243. 251 Uo. mint 243 252 Uo. mint 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom