Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

IX. Gyermekmenedékházak létesítése a kisdedóvási törvény megjelenése után Szatmár vármegyében

menházi költségelőirányzat teljesen hamis. Elég csak arra rámutatnom, hogy amíg az óvodá­nál felveszi a fűtést, világítást, addig a téli menháznál azt elhagyja. Ó be szereti a szegény népet, ha annak menházba járó gyermekeit fázni hagyja és sötétbe talán azért, hogy ne lás­sa, hogy fázik. 7-er. Alapítók 6 000 frt, azaz tizenkétezer koronán felüli ajándékot szántak a városnak kulturális célra, ezen nemes szándék elé akadályt gördíteni nem más, de az amit a panyolai ember úgy nevez, hogy csábultság..." 114 Úgy a képviselő-testületi tag a határozati javaslat elkészítésénél, kimunkálásánál, mint az adakozó az alispánhoz intézett fellebbezése összeállításánál - mint intellektuelek - igyekez­tek a tőlük telhető minden meggyőző érv felsorakoztatására. Úgy tűnik, hogy nagy csatazaj lehetett körülöttük. A vitát Szatmár megye közönségének Nagykárolyban 1894. április 26-án tartott rendes közgyűlésen hozott 162. számú határozata döntötte el. A határozat így hangzik: Mátészal­ka község képviselőtestületének 1893. november 18-án kelt határozta, mely szerint a kisded­óvoda mellőzésével egy állandó községi gyermekmenhely felállítása határoztatott el, - a tör­vény kívánalmainak megfelelőleg hozatván - az általános választmány véleményével meg­egyezőleg - Szálkai Sándor fellebbezésének figyelmen kívül hagyásával, indokainál fogva helyben hagyatik..." 115 Ezzel elhárult minden akadály az állandó gyermekmenhely létesítésének útjából. 1900-ban azonban már állami kisdedóvodája is volt Mátészalka nagyközségnek. A mátészalkai községi képviselőtestület 1904. április 5-én (16. számú határozat) kimond­ta az állami óvodának a gyermekmenhellyel történő egyesítését. A község határozatában ki­mondta, hogy a község által eddig községi pótadóból fenntartott állami gyermekmenhe­lyet az állami óvodával egyesíteni óhajtja és e tárgyban a vallás- és közoktatásügyi miniszter­hez már előzetesen beadott kérvényre érkezett 12651-1903- számú miniszteri leirat alapján kötelezőleg kijelentette, hogy a két intézménynek egy épületben leendő egyesítése esetén az állami óvoda épületénél szükséges építkezéseket és berendezéseket saját költségén és a val­lás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyandó terv szerint foganatosítani fogja. Továb­bá gondoskodni fog az állami óvoda épületének jó karbantartásáról és tisztaságáról. Végül kötelezi magát arra, hogy az állandó gyermekmenhely fenntartására eddig fordított kész­pénzbeli összeget úgy mint: az óvóné fizetésére és lakbérére 800 koronát, a dajkák fizetésé­re pedig 300 koronát, összesen tehát évenként 1100 koronát az állam rendelkezésére bocsát­ja és ezen határozatát törvényhatósági jóváhagyás végett felterjeszti..." A törvényhatósági bizottság felülvizsgálta az idézett községi határozatot, s az állandó vá­lasztmány véleményével egyezőleg jóváhagyta, miután a község állami óvodájának és gyer­mekmenhelyének egyesítése a helyi viszonyok figyelembevételével az óvodai intézmény tö­kéletesbítését óhajtja elérni. A gyermekmenhelynek az állami óvoda épületébe történő beköltözése valóban fejlődés­ként könyvelhető el. 114 Uo. mint 112. 115 Uo. mint 112.

Next

/
Oldalképek
Tartalom