Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
VI. Gyámügyi, gyermekvédelmi igazgatás 1950-1954
A létesítmény megnyitásának már csak az volt az akadálya, hogy az Országos Létszám Bizottság (O L B) az alkalmazotti létszámot még nem engedélyezte. 88 Az időközben megérkezett hat főfoglalkozású létszám engedélyezése után 1953. január 1én a Megyei Gyermekvédő Otthon 31 gyermekkel megkezdte működését. A megye területén az állami gondozásban lévő gyermekek száma nyolcszázharminckilenc volt, (1953. IV 15.) A Megyei Gyermekvédő Otthon 1953. évi költségvetésének első negyedévi hitele még a Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB. költségvetésében szerepelt, míg a második-harmadik negyedévi onnan már le lett bontva és a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. költségvetésében lett biztosítva. Az 1954. évi költségvetési keretet kilencszázharmincnégy állami gondozott gyermek figyelembevételével tervezték. Ezek a gyermekek részben nevelő szülőknél, részben állami intézetekben és átlag 20 fő figyelembevételével a gyermekvédő otthonban álltak gondozás alatt. Itt volt még biztosítva hét főfoglalkozású dolgozó munkabére is. A Megyei Gyermekvédő Otthon 1954. évi költségvetési kerete a költségvetési előterv szerint: Bevétel: 25 000 Ft Kiadás: 1 494 000 Ft volt. Az újonnan szervezett intézmény pontos elnevezése: Szabolcs-Szatmár megyei Gyermekvédő Otthon. Helye: Nyíregyháza, Sóstói u. 54. szám. A gyermekvédő otthon épülete eredetileg 1928/29 évben épült. Helyiségei: két előszoba, két terasz, egy irodahelyiség, öt hálószoba, egy nappali, egy gondozónői és egy házmesteri szoba, két konyha, három éléstár, két ruharaktár, négy tüzelő raktár, egy mosdó szoba, két vízöblítéses WC és egy külső WC. Konyhájának berendezése huszonöt-harminc adag főzésére adott lehetőséget. A gyermekvédő otthonban az 1953-54. évi felszerelés és berendezés mellett bentlakással húsz kiskorút lehetett elhelyezni. Az intézmény két külön épületből állt, egy főépületből és egy melléképületből. A főépület egy emeletes, a melléképült pedig földszintes volt. Az épület beépített légtere 3 160 légköbméter. Fűtési rendszere kályhafűtésű, vegyes tüzelésű cserépkályhával. Kályhafűtéssel fűtött helyiségek száma tizenegy Fűtött légtér: kályhafűtésű vegyes 2 030 légköbméter. Hasznos takarítandó alapterület: 2 128 négyzetméter. Világított alapterülete: 2 128 m 2 . Központi melegvíz szolgáltatás: a konyhában, az ebédlőben (tűzhelybe beépített vízmelegítő) 89 Induláskor kezdeti nehézségeket okozott a vízhiány, mely a vízvezetékrendszer károsodása miatt állt elő. Sok nehézség árán sikerült a vízvezetékhálózatot a negyedik negyedév 88 SZSZBML. XXIII. 16. 23. 20-3/1952. III. 89 SZSZBML. XXIII. 23. 136-2/1953. XXIII. 23 136/1953
