Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

III. Az állami gyermekvédelem alapjainak lerakása

Gyámolító Országos Egyesület gondozására bízza. Az intézet a gyermekeket nagykorúságukig tartja, de a menhely értük csak 15 éves korukig fizet. A hülye gyermekeket a „Szeretet" Or­szágos Egyesület rákosszentmihályi intézetében helyezik el. Az epilepsziás gyermekeket, mi­után ilyen betegek részére hazánkban különleges intézet egyáltalán nincsen, a menhely ma­ga gondozza.. ."39 Az állami gyermekmenhelyek országos felügyelőjének 1905. évi jelen-téséből tudjuk azt is, hogy a gyermekmenhelybe felvett gyermekek több mint fele (53,4 %) ún. törvénytelen va­gyis házasságon kívül született gyermek volt. Ennek több oka is lehetett. Egyrészt az adott kor megbélyegezte azt a nőt, aki házasságon kívül hozta világra gyermekét, így a családok je­lentékeny része nem fogadta be őket. Másrészt munkaalkalmat teremteni nem tudott, s még ha a családja nem is üldözte el, de a nagy szegénységben élő szülők sokszor nem tud­ták ellátni az anyát és gyermekét. Maradt a gyermekmenhelybe történő beutalása. A gyermekmenhelyekbe felvett kiskorúak 53,4 %-nak megfelelő ú.n. törvénytelen gyer­mekek közül az árvaszékek csak a gyermekek 24,7 %-át utalták menhelyekbe. Az elsőfokú hatóságok intézkedése folytán 32,3 %-a került a gyermekeknek ide, míg az igazgató főorvo­sok által közvetlenül felvettek aránya 42,7 % volt 1905-ben. 40 Ebből az is kitűnik, hogy Magyarországon a szülők, illetve a gyermekek gondviselői igen gyakran keresték fel a menhelyeket és nem várták meg a hatósági eljárás lefolytatását. Ugyanis a gyermek ilyen elhelyezését a szülő vagy gondviselő kérhette. Lehetőség volt azon­ban arra is, hogy, ha a törvényes képviselő a gyermek tartását, nevelését, erkölcsi vagy testi fejlődését veszélyeztette, az árvaszék a törvényes képviselőt atyai hatalmától megfoszthatta, s a gyermek részére gyámot rendelt ki. A gyám a gyermeket vagy maga tartotta és nevelte sa­ját háztartásában vagy pedig a menhely gondjaira bízta. Az 1908. évi XXXVI. t.cz. (Büntető novella) felhatalmazta a bíróságokat, hogy a 12. életévü­ket be nem töltött bűnösöket, ha eddigi környezetükben erkölcsi romlásnak voltak kitéve, ideiglenes felvétel végett a legközelebb eső állami gyermekmenhelybe szállítsa, s erről a gyámhatóságot értesítse. 2. Szabolcs Vármegyei Pártfogó Egyesület gyermekvédelmi tevékenysége. A törvény megjelenése után a megyében is megindult a patronáló, pártfogó mozgalom. Nyíregyházán 1912. év elején alakult meg a „Szabolcs Vármegyei Pártfogó Egyesület". 41 Célul tűzte szélesebb mederben a gyermekvédelem és az ezzel kapcsolatos társadalmi tevé­kenységeknek ellátását, a büntető novella alapján alkotott fiatalkorúak bírósága munká­jának támogatását, a züllésnek indult és züllésnek kitett fiatalkorúak megjavítását, 39 Uo. mint 36. 40 Uo. mint 36. 41 A Szabolcs Vármegyei Pártfogó Egyesület az Országos Gyermekvédő Liga Jogvédő Bizottságából alakult át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom