Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

II. Elhagyott gyermekek társadalmi intézetek bevonásával történő gondozása

A belügyminiszter a „Fehér Kereszt" Országos Lelencház Egyesület tevékenységének támogatása céljából a társadalmi egyesület által dajkaságba adott vagyontalan gyermekek után felmerülő tartásdíjaknak az illetőségi község terhére, az állampénztárból való megelőlegezését határozta el 1895-ben, Ez a döntés a bécsi országos lelencházban ápolt, magyar honosságú anyák gyermekének mintájára született. Ennek alapján az egyesület a megállapított eljárási módnak megfelelően, félhavonként volt köteles számadását a belügyminisztériumhoz felterjeszteni. Ennek felülvizsgálata és érvényesítése után a belügyminiszter, a számadás vonatkozó részét az érdekelt törvényhatóságokkal közölte.

52 A törvényhatóságok feladatát képezte a közölt adatok alapján a gyermek községi illetőségének megállapítása és a felmerült tartásdíjak behajtása, Az illetőségi községnek jogában állt a „Fehér Kereszt" Országos Lelencház Egyesület által ápolt gyermekeknek községi ápolásba vétele, mihelyt az illetőségi község a törvényhatóság útján értesült. A „Fehér Kereszt" Országos Lelencház Egyesület által dajkaságba adott gyermekek után a belügyminiszter a következő havi tartásdíjat állapította meg:

55 A gyermekek 0-1 éves koráig 10 Ft 1-2 éves koráig 9 Ft 2-6 éves koráig 8 Ft 6-12 éves koráig 7 Ft A társadalmi szervezetek a szegénygondozásban, a szociális gondozási munkában élen jártak. A vármegyében is jelentős számú jótékonykodással foglalkozó szervezet működött, melynek szervei különböző hatásfokkal tevékenykedtek. Jelentős önzetlen jótékonysági szervezetek működtek a második világháború előtt, alatt, sőt utána is Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyékben, míg azokat 1948-ban hatóságilag meg nem szüntették, Miután a szocialista állam károsnak ítélte meg a tevékenységüket, így működésüket megvonták. Az 1950. körüli években az az ideológia vált uralkodóvá, hogy a szocializmus előrehaladtával a szegénység automatikusan meg fog szűnni. Kiemelkedő jótékonysági tevékenységet végzett Nyíregyházán a jó szociális érzékkel és szervezőkészséggel megáldott Kégly Szeréna, aki 1892-1902-ig a Nyíregyházi Nőipari Iskola igazgatójaként dolgozott. Jótékonysági bálokat, előadásokat, műsorokat, karácsonyi, húsvéti jótékony célú estélyeket szervezett és nyugdíjba vonulását követően szegény sorsú gyermekek üdültetését is megszervezte a később róla elnevezett Nyíregyháza-Sóstói „Szeréna-lak"ban. Az első világháború idején Nyíregyházán 400 ágyas hadikórházat létesített, melynek elismeréseként később komoly vöröskeresztes kitüntetést is kapott. 32 SZSZBML. IV B. 411. I. 176/1889. 33 Uo. mint 32.