Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

Átlagosan napi 2 602 fő részesült ötvenkét napon át étkeztetésben, így összesen 135 304 gyermek étkeztetését biztosították ebben a formában, A nyári napközi otthonok működésüket augusztus 31-én fejezték be. Az 1950-ben egyesített Szabolcs és Ung, valamint Szatmár-Bereg vármegyékben - az egyesítés évében - 92 nyári napközi otthon működött a fehérgyarmati járás nélkül (Lásd: 28. sz, kimutatás). E járásra nézve ebben az évben nincsenek adataink. Országosan 2 206 ilyen létesítményről tudunk.

549 A két megye egyesülése után most már az új elnevezésű Szabolcs-Szatmár megyében az ismert járási adatok közül a legtöbb nyári napközi otthon (tízennégy-tizennégy) a csengeri és nyírbátori járásokban lett szervezve. A csengeri járásban állt a legtöbb (hétszázkilencvennégy) gyermek gondozás alatt. Közülük a porcsalmaí Gyene-féle kastélyban száztizennyolc gyermek kapott napközis elhelyezést. A tisztabereki termelőszövetkezeti csoport (tszcs) épületében hetven, a komlódtótfaluí kastélyban hetvennégy, a csegöldi kultúrházban pedig hatvannyolc gyermekről gondoskodtak, Ilyen vonatkozásban óriási számok ezek! Arra nézve nincsenek adataink, hogy hányszori élelmezésben részesültek vagy szakképzett vezetőnő állt-e ezeknek az intézményeknek az élén.

550 A nyírbátori járásban ötszáztizenkilenc gyermek kapott nyári napközi otthonokban ellátást és felügyeletet. A községek itt is nagy létszámú gyermekekről gondoskodtak. Kislétán hatvan, Encsencsen és Nyírlugoson ötvenkét-ötvenkét, Nyírgyulajon ötven, Penészleken negyvennyolc gyermeket láttak el. Az egészen kicsi, csupán néhány száz lakossal rendelkező Nyírderzsen pedig negyvenkét gyermek járt a napközibe.

551 A nagykállói járási szociális titkár jelentéséből tudjuk, hogy általában 20 főre lett államsegély kiutalva, mégpedig naponként és gyermekenként 1,50 forint. Ebben az összegben az élelmezésen kívül benne foglaltatott a tüzelő költség is. Ez az összeg a nagy létszámú napközikben természetesen nem volt elegendő. Ezért Biri és Geszteréd községekben az MNDSZ szervezettel karöltve bálokat rendezett a járási szociális titkár és a bál bevételéből egy havi tüzelőanyagot tudtak biztosítani. így a megnövekedett pénzösszegből több gyermek kaphatott étkezést és felügyeletet. Olyan község is volt, mint Geszteréd és Szakoly ahol a napközi otthon tüzelőanyagát működésük egész tartama alatt, vagyis kb, két-három hónapon át a községi elöljáróság biztosította. Érpatakon a napközi otthon részére társadalmi úton 60 kg lisztet biztosítottak. Ez volt a kulcsa annak, hogy több gyermeket tudtak étkeztetni, mint amennyit az államsegély rendelkezésre bocsátásával lehetett volna. A gyermeklétszám mindenütt sokkal több volt, mint amennyire ellátmány lett kiutalva.

552 349 SZSZBML. XXIV 560. 320/1950.III. 55° SZSZBML. XXIII. 23. 3207/1951. 351 Uo. mint 350. 352 SZSZBML. XXIII. 23. 3207/1/1951.