Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

A községekben működött még két állandó jellegű napközi otthon is, Leveleken és Mándokon. A leveleki tízenkét gyermeket fogadott. Mindkettő egyházi jellegű volt.

542 Az 1948. évi nyári napközi otthonok szervezése az előző évivel szemben jelentős fejlődést mutat, s ugyanez mutatható ki országos viszonylatban is. Országos adatok szerint megkétszereződött mind a nyári napközi otthonok, mind a gondozott gyermekek száma. Az országosan működő 1 421 nyári napközi otthonból ötvenhárom Szabolcsra, negyvenegy pedig Szatmár-Bereg vármegyére jutott. Az ideiglenes napközi otthonok 3,7 %-a Szabolcsban, 2,8 %-a pedig Szatmárban működött. Szabolcsban a bejáró 4 329 gyermekből 3 360 fő vett étkezést is igénybe. Szatmár-Bereg vármegyei nyári napközi otthonokba bejárt 2 473 gyermek közül étkezett is 2 199 fő. Mindkét vármegyében az étkezést igénybe vett gyermekek aránya egyforma, 776 %, az országos 86,5 %-al szemben. Tehát országosan csaknem 10 %-al többen vették igénybe az élelmezést. Ennek okát nem sikerült felfedni. Csak valószínűsíteni lehet, hogy a szabolcsi és szatmárberegi szegény sokgyermekes családokra - még a viszonylag alacsony összegben - kirótt térítési díj megfizetése is jelentős tehernek számított. Fenntartásuk a következőképpen oszlott meg:

545 államsegélyes községi társadalmi összesen Szabolcs vármegye 12 24 17 53 Szatmár-Bereg vármegye 9 16 16 41 Szabolcsban négy településen, Szatmár-Beregben pedig hat településen óvoda épületében működött a nyári napközi otthon. Iskola épületében a nyári szünet alatt Szabolcsban tizenhat, Szatmár-Beregben pedig tizenöt ilyen létesítmény üzemelt. Legmagasabb volt az egyéb épületek igénybevétele Szabolcsban (huszonhat) és Szatmár-Beregben (húsz). Szabolcsban óvónő tíz, tanítónő tizenhárom esetben volt a nyári napközi otthonok vezetője, Szatmár-Beregben pedig a vezetők közül nyolc óvónő, kettő tanítónő, harmincnégy egyéb (végzettség nélküli) volt (Lásd: 24. sz. kimutatás). Nagyon sokat jelentett egészségvédelmi szempontból a gyermekek számára a rendszeres táplálkozás akkor is, ha az csak tízóraiztatás, akkor meg különösen, ha napi háromszori étkezés formájában történt. Ugyanis ebben az időben a nyári mezei munkák idején még ritka helyen volt falusi házaknál ebédre főtt étel. Ezen kívül hiányzott az étkezésből a tej és a cukor, ami a napközi otthonok étrendjében már szerepelt. 342 Uo. mint 341. 343 SZSZBML. Szabolcs vármegye alispánjának jelentése a vármegye közigazgatásának 1947 VI. 1. - XII. 31-ig terjedő időre vonatkozó állapotáról + 17 p.