Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

A következő évben, 1948-ban a megye két napközi otthonos óvodával növekedett, Az egyik Nyíregyházán, a másik Nyíradonyban létesült.530 Az étkeztetésben átlagosan 1 917 gyermek vett részt. Az étkeztetés túlnyomórészt tízóraiztatás formájában történt,

551 Az étkeztetésben részt vett gyermekek száma éppúgy, mint az óvodai napközi otthonokat és más napközi otthonokat látogató gyermekek száma nem volt állandó. Egyik hónapról a másikra is ingadozott, így ha éves viszonylatban beszélünk ezeknek az intézményeknek a létszámáról, úgy akkor arról csak átlagban beszélhetünk. Konkrét létszámot csak egy adott napon hozhatunk teljes biztonsággal, A legszegényebb lakosságú, s éppen ezért a legszaporább községekben egy-egy óvodai napközi otthonra nemegyszer ötven főnél is több gyermek jutott, akik az étkezés szempontjából szóba jöhettek,

552 A szűk gazdasági körülmények csak korlátozott mértékben tették lehetővé a fejlesztést. Bár az étkeztetési akciók 1930-as évek második felétől erőteljesen folytak a vármegyében, ezek nem bizonyultak elégségesnek, 4. Óvodai napközi otthonok Szabolcs vármegyében 1948-1949-ben Szabolcs vármegyében 1948-ban harmincnyolc napközi otthonos óvoda működött, ahol étkeztetésben átlagosan ezerkilencszázhetvenhét gyermek részesült.

555 A vármegye területén lévő (állandó és nyári) napközi otthonokban 3 728 gyermeket étkeztettek. A részükre kiadott ebédek száma 52 886 volt.

554 Ezen felül iskolai étkeztetési akció is folyt Nyíregyházán és 12 község területén, ahol 2 008 gyermek kapott tízórait.

555 A Népjóléti Minisztérium l/l. Osztálya ebben az évben jelentette be a szociális szakszolgálat dolgozóinak értekezletén, hogy az étkeztetési ellátmányok gazdaságosabb elosztását kívánja elérni olyan módon, hogy a társadalom erőforrásainak jelentősebb szerepet juttat. Ez azt jelentette, hogy ha egy község társadalmi úton étkeztetési célra egy meghatározott összeget biztosított, ugyanakkora összeget kapott állami ellátmányként. Ehhez járult még az az összeg, ami a községek költségvetésében szerepelt.

556 Szükséges volt a társadalom erőforrásait igénybevenni még ekkor is, sőt a következő években is, mert nem lehetett mindent a háborús veszteségekből lábadozó ország teherbíró képességére építeni, pontosabban a szociális gondok megoldását az államkincstártól várni. 330 Szociális Szakszolgálat a Magyar Népjóléti Minisztérium l/l. Általános Igazgatási Osztályának 1948. évi 9-10. sz. körlevele 11. p. 331 SZSZBML. Szabolcs vm. Alispánjának 1948. X. 1.-1949 III. 31-ig időre szóló jelentése a vármegye közigazgatásának állapotáról. Főisp. 13/1949332 SZSZBML. IV B. 411. 1199/1939333 SZSZBML. XXIX. 5. 175/1949- i.sz.: 12753/1949 334 Uo. mint 333. 335 SZSZBML. Szabolcs vm. Alispánjának 12967/1949 K.sz. jelentése a törvényhatósági bizottsághoz, a vármegye igazgatásának 1948. X. 1.-1949- III. 31-ig terjedő időre szóló állapotáról. 21. p., XXI. 5. 175/1949-, i.sz.: 12753/1949 336 Szociális Szakszolgálat a Magyar Népjóléti Minisztérium l/l. Általános Igazgatási Osztályának 1948. évi 1-3- sz. körlevele 19- p