Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950

így a szükséglet bevételi forrása továbbra is a társadalmi hozzájárulás lett. Az államnak az erejéhez mért gazdasági tehervállalása mellett azonban a szociális munka még mindig a közigazgatás első vonalában maradt. Továbbra is szükség volt a társadalmi segítőszándéknak a tervszerű munka szolgálatába állítására, bár 1946. augusztus 1-ével az infláció szédítő üteme megállt és az új pénz (forint) megteremtésével az államháztartás egyensúlya helyreállt, Az ország gazdasági helyzete normalizálódott, A jó forint belépése azonban egymagában nem jelentette az állam gazdasági erejének egyik napról a másikra történő helyreállítását is, mert a második világháború az ország gazdasági fejlődését kedvezőtlenül befolyásolta. Ezen kívül a háború kísérőjelenségei az ilyenkor fellépő szociális problémák tömegében is jelentkeztek, A szociális titkároknak továbbra is minden esetben a társadalom segítségét kellett igénybe venniük az egyes szociális problémák megoldásánál. 3. Az 1941. évi gyermeklétszámra vonatkozó összehasonlító adatok Szabolcs és Ung, valamint Szatmár-Bereg vármegyékben az 1941. évi népszámlálás adatai alapján. A kisdedóvási intézmények és gondozottaik 1947. évi megyei és országos összehasonlító áttekintése Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint: Szabolcs vármegyében a 0-14 éves korú gyermekek száma 147 413, Szatmár-Beregben pedig 55 142 fő volt, ami összesen 202 555 főnek felel meg. Ha a mostani Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére vonatkozóan vetítjük az akkori számokat, úgy Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyékben a 0-14 éves korú gyermekek száma összesen az ország 25 megyéje összlakosságának (főváros, thj. városok adatai nélkül) 9 %-át tette ki. Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye a gyermekek abszolút számát illetően a második helyet foglalta el országos viszonylatban. A 3-5 éves gyermekek számaránya még magasabb volt .Szabolcsban 29 428 fő, SzatmárBeregben pedig 11 211 fő, összesen 40 639 fő volt 1941-ben az óvodáskorú gyermekek száma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének megfelelő területen. Ez pedig az ország vármegyéinek 11 %-át tette ki. Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye a 29 428 fő 3-5 éves óvodáskorú gyermekkel, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye után közvetlenül a második helyet foglalta el. Az adatok a népszámlálás adatai alapján kerültek megállapításra, így teljesen pontos és megbízható tájékozódást adnak a gyermeklétszámról. Az összes gyermeklétszám a két megyében (Szabolcs és Ung k.e.e. vm. és Szatmár-Bereg) valamivel több, mint 200 000. Az országos megyei adatoknak a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területének megfelelő Szabolcs és Ung, valamint Szatmár-Bereg vármegyék adataival való egybevetése bemutatja megyénk akkori magas gyermeklétszámát, egyben indokolja a gyermekintézmények fejlesztésnek szükségességét is.