Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
XVII. Kisdedóvás a második világháború után Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyében 1945-1950
Nyírbogdányi járásban két napközi otthon üzemelt augusztusig étkeztetés nélkül, augusztustól étkeztetéssel. A tiszai járási szociális titkár arról panaszkodik jelentésében (157/1945 Vm.E), hogy a napközi otthontól idegenkednek, mindenféle kifogást hoznak elő, hogy nincsen ruhája a gyermeknek, nem szereti, amit ott főznek. Akármilyen kiváló is a koszt nem elégíti ki őket és inkább ad otthon nekik főtt krumplit egész nap, minthogy a napközi otthonba küldje,,," 520 A szülőknek a napközi otthontól való idegenkedésének oka nem tűnik ki a jelentésből. Arra következtetünk, hogy féltették gyermekeiket, mert még igen eleven volt a férfi polgári lakosság második világháború utáni elhurcolása miatti félelem. Sándor Erzsébet kisvárdai járási szociális titkár 1946. március 22-én arról kesereg (19/1946. j, szoc. titk. szám), hogy „...a múltban majd minden községben működött nyári napközi otthon óvodás gyermekek számára az iskolák épületében, de a háború következtében a szükséges felszerelések tönkre mentek". Ez a szociális titkár már az 1940-es évek elején ki lett nevezve ide járási szociális gondozónőnek, így a megszűnt nyári napközi otthonok szervezése nevéhez fűződik, A járás területén 1946. márciusában napközi otthon még nem működött az ismert nehézségek miatt, Kisvárda községben azonban volt szegény sorsú iskolás gyermekek részére téli étkeztetés, melegedővel, amit a Nemzeti Segély tartott fenn alispáni ONCSA segély hozzájárulásával. 521 A Népjóléti Miniszteri rendelet értelmében 1946. májusában indult meg az óvodák napközi otthonná való átalakulása. A Szabolcs megyében működő szociális titkárok a hatósági orvosokkal, a politikai pártokkal és tömegszervezetekkel együttműködve a legmesszebbmenő propagandát fejtették ki a napközi otthonok népszerűsítése érdekében. A szociális titkárok 1946. januártól szeptemberig 3 018 családot látogattak meg. 522 A vármegye területén 1946. nyarán huszonnégy óvodás napközi otthon és nyolc nem óvodás napközi otthon működött. Ezek közül mindössze hat volt étkeztetéssel egybekötve. 525 Az 1946/1947 évi súlyos aszálykár következtében a községek adóbevételre nemigen számíthattak, így az óvodák, vagy napközi otthonok szervezése nem haladt a kívánt ütemben. A községek nehéz anyagi helyzete nem tette lehetővé az óvónők, dajkák bérének, valamint az óvodák dologi kiadásainak biztosítását. Egyes községekben az 1946-ban újjászervezett óvoda is megszüntette működését. így volt ez Rakamaz községben is, ahol pedig az óvodás gyermekek száma kétszázhuszonöt fő volt. Rakamaz község elöljárósága 1947 június 11-én (2030/1947 Ksz.) bejelentette, hogy a községi óvoda 1946. november óta szünetel. Adóbevételének elmaradása miatt üzembe helyezni nem tudja, bár az óvoda vagy napközi otthon működésére feltétlenül és sürgősen szükség lenne, hogy a szegény sorsú munkás asszonyok 320 SZSZBML. XXIV 551. 157/1945. 321 SZSZBML. XXIV 551. 19/1946. 322 SZSZBML. XXIV 551- 251/1946. 323 SZSZBML. XXIV 551. 251/1946. Szabolcs vm. Alispánjának 24448/1946. K.sz. jelentése a vm. Közigazgatásának 1946. V - 1946. X-ig.
