Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
I. Gyermekvédelem
Ennek ellenére a törvény csak az 1890-es évektől lett végrehajtva. (Lásd. 2. számú kimutatás). Mindezek alapján könnyen elképzelhetjük, hogy milyen súllyal kezelték ezt a kérdést a községekben. A Szatmár vármegye által 1874-ben hozott szabályrendelet szerint a dajkaságban lévő gyermekek után az orvosi ellátásért fizetni kellett. Ugyanez a vármegye 1888-ban a községi és körorvosok kötelességeiről és jogairól alkotott - Dr. Serly Gusztáv és Fekete Sámuel vármegyei főorvosok által elfogadás végett beterjesztett - szabályrendelet tervezetben már a következők olvashatók: 4. § A községi és körorvos községében, illetőleg községeiben felügyel a gyermek ápolására, valamint arra is, hogy azok megbetegülés esetén orvosi segélyben részesíttessenek... egyúttal a közegészségügyről szóló törvény 25. §-a értelmében a dajkaságra adott gyermekek fölötti felügyeletet, s nyilvántartást hivatalból, s mindannyiszor gyakorolni köteles..." Egyben előírta azt is, hogy a tapasztalt mulasztásokat, s áthágásokat az illetékes hatóságnak az orvos bejelenti, s a dajkaságra adott gyermekekről havi jelentéseiben különös, s az azokat illető megbetegedési esetekről pedig egyénenként említést tesz"... Nyíregyháza városban az ezredfordulón a rendőrkapitány volt megbízva - a szervezeti szabályzat 22. §-a értelmében - a dajkaságban lévő és tápgyermekek egészségi felügyeletének nyilvántartásával, s az erre vonatkozó havonkénti jelentéstétellel. Nyíregyházán ekkor Soltész Gyula volt a közgyám, de nem ő tartozott vezetni a lelencek, valamint a dajkaságra kiadott gyermekek nyilvántartását, hanem a rendőri hivatal. Feladatát csupán a közsegélyben részesült vagyontalan, kiskorú árvák nyilvántartásának vezetése képezte, kik közül csak három árva volt 7 éven aluli. 28 A szegényügynek, szegénygondozásnak nem volt meg az őt megillető helye a belügyi igazgatásban, Ez vonatkozott a felnőtt és gyermekvédelemre egyaránt. A gyermekvédelem sem volt állami feladat. A társadalmi egyletek karolták fel a gyermekvédelemmel kapcsolatos teendőket. Ilyen volt a „Fehér Kereszt" Országos Lelencház Egylet és a Budapesti Első Gyermekmenhely Egylet és telepei. 28 SZSZBML. V B 186. I. 73/1899.
