Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
XV. Kisdedóvás Szabolcs vármegyében
A következő évben, 1930-ban az Ószőlő utcai napközi otthon május 5-én nyílt meg és munkáját október 5-ig látta el. Ez a napközi otthon a város legszegényebb negyedében fejtette ki felbecsülhetetlen tevékenységét a nagy gazdasági válság idején, Működése alatt átlag harminc gyermeknek adott tízórait, ebédet és uzsonnát. A napközi otthont Szembrátovics Irma vezette. 1930-ban a fenntartás költsége 1 030 pengő volt, eszerint egy gyermek ellátása 6 pengő 89 fillérbe került, 242 Ekkor már az intézményt a város tartotta fenn, ami napközi otthonként a következő években is üzemelt, Az óvodák létesítése az egész Szabolcs vármegye területén nagyon vontatottan haladt. Számuk még 1930-ban is megrekedt az 1925. évi harminc óvodánál. Sőt 1925-1940-ig, 15 év alatt is csak három fejlesztés történt. A nagy gazdasági válság, majd a második világháború e téren is ugyancsak kedvezőtlenül éreztette hatását. A megalkotott 1936. évi XXIII. t, cz. rendelkezései folytán a kisdedóvás a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter hatásköréből a belügyminiszter hatáskörébe ment át. Dr. Vitéz Keresztes Fisher Ferenc új hatáskörében 1938-ban az előzőekben már ismertetett 269 000/1938. számú körrendelettel intézkedett az óvodáknak napközi otthonokkal történő kiegészítéséről és új napközi otthonos óvodák létesítéséről. Minden valószínűség szerint a második világháborúba lépés is közrejátszhatott e döntés meghozatalában. Ugyanis minden háború a nyomor fokozódását hozza magával. Az amúgy is meglévő szegénységhez társuló háborúba lépés miatt a kormánynak számolnia kellett a fokozott segítségre szorulók jelentős számú embertömegével. Különösen sürgősen szükségesnek mondta ki a körrendelet napközi otthonok létesítését a mezőgazdasági lakosság körében. Ezenkívül a napközi otthonok feladatává tette az arra rászoruló óvodáskorú gyermekek egész napon át tartó gondozását. Ezeknek az intézeteknek a létesítésénél megszabta a feltételeket is, amint azt már az előzőekben ismertettünk. A vármegyéknek soron kívül tervet kellett kidolgozni arra nézve, hogy elsősorban a falusi óvodáknak napközi otthonokkal való bővítése mely településeken kívánatos és keresztülvihető és hogy ezek egyenként hozzávetőleg mennyibe kerülnek. Valóban sürgősen elkészült Szabolcs vármegye napközi otthonokkal kapcsolatos terve, mert 1938. április 5-én már elküldte az alispán a belügyminiszterhez tizenegy óvodának napközi otthonnal történő bővítésére vonatkozó javaslatát az egyes óvodákhoz szükséges összeg feltüntetésével. 245 A főleg mezőgazdasági munkával foglalkozó tizenegy község népességének egész napi elfoglaltsága miatt és főleg nagy szegénységükre való tekintettel az óvodáiknak napközi otthonnal való bővítése égetően szükséges, jelentette az alispán. A vármegye helyzetét ismertetve felhozza még, hogy Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyék népszaporodása országos viszonylatban az első helyen áll. Itt a gyermeklétszám oly magas, hogy a már meglévő óvodák kicsinyeknek bizonyulnak az óvodákat látogató gyermekek 242 SZSZBML. V B. 181. Nyíregyháza város közgyűlési jzk. 1930. évi II. 64. köt. 243 SZSZBML IV B. 411. 1199/1939
