Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)
XIII. Óvodák, óvodai napközi otthonok, gyermekmenedékházak közvetlenül az államosítás előtt
tartottak voltak, addig az óvodahelyiség elhanyagolt állapotban volt, mivel kevés gondot és költséget fordítottak rá. Pedig az örökhagyó komoly vagyonkomplexumot hagyott az egyházra, ami nemcsak a beltelekből és épületegyüttesből állt, hanem szántó művelési ágú más ingatlanokból is. Az óvoda minden év április 1-től augusztus 31-ig tartott nyitva, tehát nem egész éven át működött. A hivatalos nyitvatartási időt sem tartotta be, mert a tényleges működése évenként nem tett ki többet egy és fél, két hónapnál. Étkezést az 1940-es évek végén sem biztosított. Ez az óvodának nyilvántartott intézmény tulajdonképpen felügyeleti nyári napközi otthonnak volt elfogadható. Az óvónő fizetése a lakáson és a százharmincöt gyümölcsfával beültetett 1631 n.öl kerten kívül évi 12 mázsa búza volt. Szolgálatát 1930. október 31-én kezdte meg. A mándi menedékháznak összes felszerelése három darab lócából, egy darab bádog vizes kannából és egy darab vizes csészéből állt. A kis lélekszámú község óvodaköteles korú gyermekinek száma az 1948. évi anyakönyvi adatok szerint tizenhét fő volt. A menedékházat a gyermekek a nyári hónapokban látogatták. A gyermekmenedékház céljaira egyetlen helyiséget használtak. Az „Óvoda Alap" tulajdonát képező mezőgazdasági ingatlanvagyont - az államosítás után - a járási szociális titkár huszonhét mándi többgyermekes családnak adta ki kishaszonbérletbe, a községi elöljáróság, a Szociálpolitikai Bizottság és a Termelési Bizottság bevonásával. A szerződések megkötését a gazdajegyző és a körjegyző végezte. 195 Az államosított volt „Református Óvoda Alap" tulajdonát képező 33 kh. 425 n.öl ingatlan került haszonbérbe adásra, míg a gyermekmenedékházban lévő, s addig is lelkészi hivatal céljára használt helyiség az egyház további és térítésnélküli használatában maradt. 196 A 33 kh-as vagyonkomplexum jövedelme lehetőséget adott volna a gyermekmenedékház egész éven keresztül történő működtetésére és a szegény sorsú gyermekek élelmezésének biztosítására is. A gyermekmenedékházat az 1948. évi XXXIII. t. cz. értelmében 1948. augusztus 9-én államosították. Nyírcsászári felekezeti gyermekmenedékház. Fenntartója: a Görög Katolikus Egyház. Helye: Nyírcsászári, Kiss utca 46. szám, Tulajdonképpen állandó létesítmény volt, de csak minden év február 1-én nyitotta meg kapuit az óvodaköteles gyermekek előtt. A létesítmény három helyiségből állt, egy előszobából és két szobából. Az előszoba mérete: 3x4 méter, a szobáké 3x4 méter, illetve 5x4 méter. Egy meglehetősen szűk udvar tartozott még az intézményhez. Az ingatlan tulajdonosa a Nyírcsászári Görög Katolikus Egyház volt. A viszonylag kis lélekszámú községben évről-évre 60-80 gyermek látogatta a menedékházat, ami általában étkeztetést is biztosított részükre. 195 Uo. mint 194. 196 SZSZBML. XXIV 564. 32/1949 Szt. sz.
