Gaál Ibolya: A közigazgatás feladatkörébe utalt gyermekvédelem Szabolcs és Szatmár vármegyében 1867-1950. (Jósa András Múzeum Kiadványai 59. Nyíregyháza,2007)

XIII. Óvodák, óvodai napközi otthonok, gyermekmenedékházak közvetlenül az államosítás előtt

Mátészalkán és Vásárosnaményban két-két óvoda működött, Mátészalka I. és II., valamint Vásárosnamény I. és II. elnevezéssel. A mátészalkai két óvodában Bartha Irén és Szabó Erzsébet okleveles óvónők száznyolcvan gyermeket gondoztak nagy aktivitással. A vármegye területén működő óvodák közül a kántorjánosi óvoda volt a legnépesebb, száztízenhét óvodában gondozott gyermeklétszámmal.

187 Wéhner Vilmosné okleveles óvónő mindezt egy dajka segítségével végezte, nagy ügyszeretettel és embert próbára tevő munkával. E feladatok ellátásához csupán egy 7x8 méteres terem, egy játékszín és egy meglehetősen kis udvar állt rendelkezésére. Ekkor már valamennyi óvoda étkezést is biztosított, tehát valamennyi átalakult az 1946. évi népjóléti miniszteri rendelet értelmében óvodai napközi otthonná (Lásd: 10. sz. kimutatás). Az óvodaépületek nem minden esetben feleltek meg az egészségügyi követelményeknek. Pl. a Nyírmeggyes Kis vég utca 161. szám alatti községi tulajdonban lévő több, mint 150 éves óvodaépület vályogfalú, omladozó, rozoga, dohos levegőjével nem felelt meg az akkori előírásoknak sem. A szalmával fedett tetőzet pedig tűzveszélyes volt, annál is inkább, hogy kút sem volt az udvaron. Az épületben lévő óvodaterem magassága 2,20 méter, szélessége négy méter, hossza 4,5 méter. A hozzá tartozó egyetlen helyiség a 2,20 x 2,50 x 4,50 méter méretű előszoba volt, s az óvodához még egy 8 x 13 méter nagyságú játszótér is tartozott. Mind az ötvenöt óvodaköteles gyermek beiratkozott az óvodába.

188 A fehérgyarmati óvoda sem felelt meg rendeltetésének, A járási székhelyen működő óvoda egy gépi erőre berendezett asztalosműhellyel egy épületben, a műhelynek közvetlen falszomszédságában üzemelt. Ezen kívül a műhelyhez tartozó udvar (15 x 5-6 méter) állandó faanyaggal és készáruval volt telerakva, így az anyaggal ott is dolgoztak. Az udvaron a gyermekeknek nemcsak, hogy hely nem maradt a játékra, hanem veszélyes terület is volt számukra.

189 A következő évben, 1948-ban még mindig nem volt megfelelő óvodahelyiség. Az állami alsófokú kereskedelmi iskolával működött egy épületben és egy udvaron az óvoda a Kossuth téren, Az intézmény egy kis 4 x 5 m-es teremből állt, a gyermeklétszám pedig magas volt. A kilencven beiratkozott gyermekből ötvenkettő gyermek bent étkezett a napközi otthonos óvodában. Nagy szükség lett volna elfogadható óvodaépületre, mert a községben az óvodáskorú gyermekek száma kétszázharmincöt fő volt. Ez különösen indokolta a településnek megfelelő intézmény biztosítását.

190 187 SZSZBML. XXIV 562. 331/1948. SZF. sz. 188 Uo .mint 184. 189 SZSZBML. XXIV. 564. 86/1947 Szt. sz. 190 SZSZBML. XXIV 564. 283/1948. SZt. sz.