Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Ujváry Zoltán: Erdélyi János (1814-1868), a népköltészet első tudós kutatója

A vers annyira egyezik a népdalok hangjával, hogy Erdélyi nem sejthette műköltői eredetét. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy hasonló témájú francia dal már a XVII. században ismeretes volt. Szász Károly fordítása: Ha a király nekem adná Egész Párizs városát, Es cserébe azt kívánná, Hogy babámat adjam át, Azt felelném a királynak: Párizst tartsa meg magának, Erte biz én nem adom, Hajjalom! Kis galambom, angyalom!) Egy másik Petőfi költemény is helyet kapott a gyűjteményben. A szerzőt Erdélyi a tartalomjegyzékben megnevezi. Petőfi 1842-ben írt verse, a Hortobágyi kocsmárosné, angyalom! kezdetű életében népdallá vált. Hasonlóan népszerű dal lett Tompa Mihály Télen nyáron pusztán az én lakásom kezdetű költeménye. Ehhez Erdélyi hozzákapcsolta a Békót tettem kesely lovam lábára kezdő sorú vers első szakaszát. Ez és a Télen nyáron pusztán az én lakásom első versszaka vált népdallá. A műköltők népdalnak nevezett verseiből csak néhány folklorizálódott. A többi kiejthető a gyűjteményből. Hasonlóan nem sorolhatók a népköltészet hagyománykörébe azok a versek, énekek, nótafélék, amelyeknek a népi eredete nem bizonyítható, nem is lokalizálható. Több idevonatkozó példát említ Versényi György. Néhányat megemlítünk, mint Ének sz. László királyról (I. 337.), Magyarország megvételéről (I. 339), Nádasdy-dal (I. 343), Buga Jakab éneke (I. 240.) stb. Ebbe a körbe sorolhatók a kántori csinálmányok, diák versezetek, mint a Hortobágyról című Oh te zsíros Kánaán, Hortobágy mellékel (I. 251.) kezdetű szöveg, vagy a Bacchus köszöntője (III. 149) és a. Hegyaljai kapásdal (III. 150.). A népi, félnépi, műköltői szövegek ma már könnyen szétválaszthatok. Mindezek azonban Erdélyi korában természetszerűleg kerültek egymás mellé a köznép költészetét bemutató gyűjteménybe. A műfajelméleti kérdések vizsgálata akkor még a kezdetén állt. Ezzel lényegében csak Erdélyi foglalkozott behatóbban. A Kisfaludy Társaságban tartott előadásainak alapjául is voltaképpen csak az addig megjelent néhány kiadvány, lapokban publikált vegyes dalszövegek és a saját környezetében, az ungi Kiskaposon és diákoskodása területén, nevelősködésének falvaiban hallott dalok szolgáltak. E téren nagy változást jelentett a szerkesztői megbízatása. A népköltészeti gyűjtemény, a Népdalok és mondák hatalmas, szinte az egész magyar nyelvterületről származó népköltészeti anyagának az elolvasása, tanulmányozása, válogatása nyomán példák sokaságára alapozva írta meg újabb népdaltanulmányát,