Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)
RÉGÉSZET - Sabján Tibor: Kürtő az Árpád-kori házban
szolgálták. Végül említést kell tennünk arról, hogy a nyúlványok kürtőként való értelmezése túlmutat a jelenség szorosan vett keretein, és hatása van a veremház más részleteire is. Például a vermek mélységét egy kürtös házban nem rekonstruálhatjuk 50 cm körüli értékre, mert ebben a földpartban nem lehet megfelelő méretű kürtőt ásni. Az ilyen házakban a verem mélysége elérheti a 70-90 cm-t is, ami a sekélygödrű veremházak esetében nagyobb mélység, mint ahogy ezt eddig gondoltuk. 18 Nem változtat ugyanakkor a kürtő jelenléte a veremház építéséről felállított elképzeléseinken, amelyekben azt gondoltuk, hogy a sekélygödrű veremházak építésénél a vermet csak az épület szerkezetének felállítása után ásták ki. 19 Azóta ez a módszer újkori süllyesztett padlójú házak feltárásánál is nagyon jól megfigyelhető volt. Szinte általános érvényűnek tekinthető az a technológiai fogás, hogy a sekélygödrű veremházak padlóját utólag, míg a mély veremházak gödrét (150-200 cm mélyen) előre ássák ki. A veremház építését ugyanis a kürtő kiásása nem befolyásolja jelentős mértékben, csak az utólagos kürtőkészítés kényelmetlen műveletnek látszik. Itt kell megjegyeznünk, hogy előre kiásott veremmel és kürtővel a ház bajosan építhető meg anélkül, hogy a házat állító munkások a földbe fürt kürtőt be ne szakítanák a gerendák emelgetésekor. Sajnos a kürtő használatához néprajzi példákat nem tudunk felsorakoztatni, mert az évszázadok során a kürtő elmaradt a veremházak mellől, a kevésszámú megmaradt példa legalább is ezt tudatja velünk. 20 Összegezve az eddigieket a kürtőkre vonatkozó újabb adatok is azt az irányvonalat erősítik, amelyek rámutatnak, hogy a veremházak közel sem voltak olyan nyomorúságos, lakhatatlan és fejletlen hajlékok, mint ahogy az a különböző szakterületek kutatói szinte egyöntetűen gondolták. A tágabban értelmezett veremház és a kürtő alkalmazása minden vonatkozásában összeegyeztethető egymással és egy közös logikai irányba mutat. Például Zsidódon a kürtös ház mélysége a szelvény szintjétől mérve 82-85 cm körül volt. (Molnár Erzsébet dokumentációs adata.) Lásd MOLNÁR Erzsébet 2001. 117. véleményét Kigyűjtött példákat lásd: SABJÁN Tibor 1999- 134-137. A néprajzi anyag összefoglalását pedig: DÁM László 1981. 7-31., 1993. 133-153.
