Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

RÉGÉSZET - Sabján Tibor: Kürtő az Árpád-kori házban

levegőellátásában is lehetett szerepe a kürtőnek, bár tapasztalataink azt bizonyítják, hogy e nélkül is lehetett tüzelni a kemencében. Ugyanakkor ellentmondásnak tű­nik, hogy a kemence fűtését egy távolabbra helyezett nagyméretű kürtővel próbál­ják segíteni, amikor ismertek a kemence hátuljához csatlakozó kisebb és könnyeb­ben elkészíthető kürtők is. (3. kép) 3. kép. A kürtővel ellátott zsidódi veremház (2001/2. szám) egyik lehetséges rekonstrukciója. Keresztmetszet a kemencén és a kürtőn keresztül (a szerző munkája). A kürtővel kapcsolatban nem kerülhetjük meg a már felvetett másik lényeges kérdést sem: távolabbi vége a belső térben maradt-e, közvetlenül a héjazat alá nyúl­va, vagy kívülre vezetett és a friss levegővel kapcsolta össze a belső teret? A verem­ház hagyományos elképzelését nézve úgy tűnik, hogy a kürtő kinyúlik a házból, a mi értelmezésünk mind a két megoldást valószínűsíti. A házon belüli kürtő lehe­tőségét erősíti a már említett etei lelet, ahol a viszonylag tágas kürtő a kemence mellett van, így külső csatlakozása csak egy hosszabb függőleges kémény

Next

/
Oldalképek
Tartalom