Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

TÖRTÉNELEM - Bene János: A nyírbátori járás tűzrendészeti viszonyai az 1920-as évek második felében

kezdők csoportjában Máriapócs, Nyírgyulaj, Nyírpilis és Piricse községek önkéntes csapatai, ezek közül a vármegye vándordíjával nyírbogáti, a vármegye kis serlegével a máriapócsi, Mátray budapesti tűzoltószer gyáros által adományozott (ezüstözött - B. J.) bronz szoborral a kislétai és dicsérő okirattal a nyírgyulaji önkéntes tűzoltó testületek lettek kitüntetve. Igen szép és látványos, de a gyakorlati szabályzatban előírt követelményeknek megfelelő különböző gyakorlatokat mutattak be versenyen kívül Kisvárda, Nagykálló, Nyírbátor és Újfehértó községek önkéntest tűzoltó csapatai. Az egyes járásokban a versenybíróság több jól működő szerelő-számot külön-külön egyéni díjjal is kitüntetett. Mint a fentiekből kitűnik, a vármegye területén megállapítható az a tény, hogy a magán- és nemzeti vagyon tűzbiztonsága jól meg van szervezve, melyben tekintélyes osztályrésze van a közigazgatási vezető egyéneknek, a járási tűzrendészeti felügyelőknek s az egyes tűzoltó parancsnokoknak, kiket önzetlen és fáradhatatlan munkájukért méltán megilleti az elismerés babérága." 22 Az I9II. december 29-én elfogadott és a belügyminiszter által 1912. június 8án megerősített vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet előírta, hogy: „,,,a községi elöljáró, vagy a tűzrendészet kezelésével megbízott elöljárósági tag a községi tűzoltó parancsnokkal, továbbá a kéményseprővel minden évben tavasszal és ősszel köteles a község területén lévő összes épületeket, műhelyeket, nyilvános épületeket túzrendőri szemle alá venni..." Egy ilyen téli ellenőrzési szemle dokumentumai a járás nyolc községére vonatkozóan fennmaradtak a levéltár iratai között. Az Encsencsen 1930. október 24-én végzett ellenőrzésen Nagy András főbíró és Halasi Lajos jegyző mellett részt vett Szűcs Ferenc járási kéményseprő mester is. Az általuk feltárt hiányosságok sok tekintetben általánosíthatóak is az akkori építési szokásokra, viszonyokra, hiszen a feltárt négy hiányosságból mind a négy a rosszul épített, fából készített, alacsonyra épített, vagy nem megfelelően karban tartott kémények megjavítási kötelezettségéről szólnak. Az is kiderült a jegyzőkönyvből, hogy a községnek akkor nem volt tűzoltó parancsnoka, ezért nem volt senki a tűzoltóságtól a szemlén. November 2-án Nyírbogáton végezte el az elöljáróság a szemlét Géczy Tűzrendészeti Közlöny, Budapest 1930. december. XXVIII. évfolyam 12. szám, 191-192. oldal. Szerző nélkül: Járási tűzoltó-versenyek Szabolcs vármegyében